Nincs lélekvándorlás! - Öt gyakori tévhit a buddhizmussal kapcsolatban
2019. június 11. írta: blgblogger

Nincs lélekvándorlás! - Öt gyakori tévhit a buddhizmussal kapcsolatban

Valóban nihilista lenne a buddhizmus? A buddhisták tényleg a lélekvándorlásban hisznek? Minden buddhista vegetáriánus? Kérdések, melyekre sokszor hibás válasz adatik. A buddhizmus ugyanis a legkevésbé sem nihilista vagy pesszimista, követői pedig nem a lélekvándorlásban, hanem az újraszületésben (és nem újjászületésben) hisznek és sok olyan buddhista van, aki nem vegetáriánus. Öt gyakori tévhit a buddhizmusról.

buddhist_ethics_does_not_advocate_for_state_action.jpg

Nagyon nehéz röviden és általános érvényű igazságokban beszélni a buddhizmusról, rengeteg ága, iskolája, filozófiája van ugyanis ennek a keleti szemléletmódnak, ráadásul ezek az iskolák a laikus szemlélők számára sokszor akár még ellentmondásba is kerülhetnek egymással.

És bár valóban, a különböző közösségek mást-mást kezelhetnek hangsúlyosan, az alaptanítások mindenhol ugyanazok.

Aztán, hogy mindez hogy csapódik le a közvélekedésben, az már más kérdés. Mivel magam is sokszor találkozom félreértésekkel, vagy félreértelmezésekkel, gondoltam összeszedem az öt - szerintem - leggyakoribb tévhitet.

1. A buddhizmus nihilista/pesszimista

 

Hála a jó égnek, azért ez a vélekedés talán mára már kihalóban van, én is csak inkább olyanoktól hallom, akik izzadságszagúan próbálnának fogást találni a buddhizmuson, mivel úgy vélik, az egész csak a "Sátán műve", hogy elterelje a hívőket az igaz útról. Amellett, hogy ez nyilvánvalóan eget rengető ostobaság, még némi félelemmel vegyes, frusztrációval kevert rosszindulatot is vélek felfedezni az ilyen megjegyzések mögött. Az viszont kétségtelen, hogy nemcsak ilyen megfontolásból szokták pesszimizmussal vádolni a buddhizmust. Gondoljunk csak bele, már Nietzsche is hasonlóakat mondott róla, pedig őt aztán tényleg nem lehet vallási fanatizmussal vádolni.

De mi az oka annak, hogy vannak, akik a mai napig ilyennek látják a buddhizmust? Nos, ha a rossz szándékú feltételezéseket nem vesszük figyelembe, akkor a válasz valahol a felületességben és a korai, nem túl pontos fordításokban, illetve magyarázatokban keresendő. Hát persze, hogy a "lét szenvedés" kijelentésre én is azt mondanám, hogy ez a pesszimizmus netovábbja, a Buddha azonban ilyet sosem mondott. A Négy nemes igazság első igazsága ugyanis arról szól, hogy "van dukkha". Ezt a dukkhát szokták szenvedésnek fordítani, amely így nem teljesen pontos.

A dukkha egy olyan kereket jelent, amely csikorog, törött, vagy mindig döccen egyet. A lényege tehát, hogy nincs kiegyensúlyozva, vagy nem kerek, mindig van valami bökkenő, döccenő.

A Buddha egyébként több szenvedésfajtát is megkülönböztet az aggodalomtól kezdve a fizikai fájdalmon át a betegséggel kapcsolatos állapotokig.

shutterstock-620659340.jpg

Van tehát különbség a "lét szenvedés" és a "van dukkha" között, utóbbit egy kicsit mai nyelven megfogalmazva talán úgy is el lehetne magyarázni, hogy a "létbe bele van kódolva a szenvedés". Ha azonban valakinek még ez is túl pesszimista lenne, az nem olvasta végig a Négy nemes igazságot, amelynek éppen az a lényege, hogy van kiút ebből a szenvedésből, és a Buddha el is mondja, hogy milyen ösvény vezet ehhez a kiúthoz. 

2. A buddhizmusban van lélekvándorlás

 

Talán ezen a területen van leginkább kavarc a fejekben, a buddhizmusban ugyanis nincs lélekvándorlás, tekintettel arra, hogy a Buddha tanítása szerint nincs végső abszolútum, amit a hindu filozófiában úgy neveznek, hogy átman. A buddhizmus tana tehát az anátman, vagyis csúnyán magyarítva átmantalanság. Ha pedig nincs végső lélek, akkor nincs is mi vándoroljon. Ez persze nem jelenti azt, hogy a buddhizmusban ne lenne újraszületés (szándékosan nem az újjászületés szót használom, hiszen az is feltételezné, hogy valaminek kell lennie, ami újjászületik), csak azt is fontos megérteni, hogy ez az újraszületés nem csak a halálunkkor "jelenik meg", hanem életünk minden egyes pillanatában érvényes.

rsz_a2-3.jpg

3. A Dalai Láma a buddhizmus első számú szerzetese

 

A Dalai Láma kvázi a buddhizmus manifesztációja. Gyakorlatilag, ha kimondjuk a buddhizmus szót, lelki szemeink előtt ő jelenik meg, szinte eggyé vált vele. Sokan úgy is gondolják, hogy ő az, aki az egész vallást/filozófiát/szemléletmódot irányítja. Ez pedig nincs így, bár kétségtelen, hogy minden buddhista (de nem csak buddhista, minden spirituálisan érzékeny ember) odafigyel arra, amit a Dalai Láma mond vagy tesz.

Nagy általános tisztelet övezi tehát a személyét, de igazából a láma "csak" a tibeti buddhizmus (eredetileg spirituális és politikai, ma már csak spirituális) vezetője. Sőt, ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor "csak" a tibeti buddhizmus egyik ágának, a gelug iskolának a vezetője.

Sőt, valójában még ez sem állja meg 100 százalékosan a helyét, de ebbe most ne menjünk bele. A lényeg, hogy a Dalai Lámát (a 14-et, Tendzin Gyacot pedig különösen) mély megbecsülés övezi a világban mindenhol, arról azonban nem szabad elfeledkeznünk, hogy a buddhizmus más-más útja van jelen például Japánban vagy Thaiföldön, ami azt is jelenti, hogy ott más-más mestereket és megvalósítókat követnek a gyakorlók.

4. A karma olyan, mint a sors

 

A karma eredeti jelentése mindössze annyi, hogy tett vagy cselekedet. A buddhizmusban ez annyiban módosul, hogy itt csak a szándékolt tettet nevezzük karmának, vagyis maga a szándék jut hangsúlyos szerephez. Aki magáról a karmáról szeretne többet megtudni, annak Cser Zoli e témába vágó videosorozatát javaslom, Zoli itt ugyanis mindenre kiterjedően kivesézi a témát. Arról külön tanulmányt lehetne írni, hogy hogyan látja egy átlagos nyugati, illetve keleti ember a sorsot és a karmát, de én most csak egy valamit szeretnék kiemelni. Ahogy az az Angulimála Szuttából is kiderül, a karma megváltoztatható. Nincs eleve elrendelés, nincs olyan, hogy "ez a te sorsod". Nagyon leegyszerűsítve: amit beleraksz az életbe, azt vissza is kapod...

5. A buddhisták mind vegetáriánusok

 

Sok vegetáriánus buddhista van, de nem mind az. (A tibetiek például bajban is lennének, nem sok búzamezőt látni arrafelé...) A Buddha a követőinek nem tette kötelezővé a húsmentes étkezést. Mivel a szerzetesek pénzt nem kezelhetnek (ezért is nevezik őket bhikkhunak, vagyis koldulónak), adományként csak ételt fogadhatnak el, amit nem volt ildomos visszautasítani. Gondoljunk csak bele: a régi időkben nem lehetett tudni, mikor érkezik újra felajánlás. Hosszabb meditációk alkalmával vagy elvonulásokon persze minden gyakorló törekszik a húsmentes étkezésre, a mindennapokban azonban ez már korántsem egyértelmű. 

A bejegyzés trackback címe:

https://blgblog.blog.hu/api/trackback/id/tr6814281445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HalivudEstevez · http://www.halivud.hu 2019.06.12. 12:42:48

most már még kevésbé értem, mint eddig.

Ésszelteli 2019.06.13. 06:56:19

A budhizmus nem ad választ Isten kérdésére nem is foglalkozik vele, tehát nem vallás, hanem életfilozófia. Életfilozófiából pedig mindenkinek van egy. tehát ezek közül egy, hogy mennyire jó azt nem firtatom.
Az élet nagy kérdéseire csak a vallások alkalmasak, ahol az Isten is belép a képbe, mert az ő kinyilatkoztatása adja meg a végső válaszokat, amelyeket ha keres az ember ha nem de találkozni fog és ilyenkor kell választ is adni rá jót vagy rosszat. a vallások közül pedig csakis az igaz vallás fogadható el minden más vallás szintén nem vallás csak filozófia lehet, ráadásul sok hamis képpel, amire tényleg nincs szükségünk. az, hogy melyik az igaz vallás azt csak azok tanulmányozásával lehet megmondani, viszont már elegendően tanulmányozták előttünk, úgyhogy könnyű a dolgunk. Meg kell nézni a legfőbb személyek kijelentéseit és életét és akkor a Kereszténységhez fogunk eljutni. Csak ebben a vallásban vannak próféciák, amelyek beteljesedtem és amelyek még hátra vannak, csak itt van megváltás, feltámadás és örök élet, mert amit Isten létrehozott azt jónak mondta és örökre szól. De vannak akik annyira elfoglaltak, hogy nincs idejük örökké élni.

blgblogger 2019.06.13. 10:47:01

@Ésszelteli: Elég erős logikai bukfencek vannak ám itt. :D

A buddhizmus a világvallások egyike, az öt legnagyobb között van. Mind a követők, mind a tudomány vallásként tartja számon, de mivel nem könyves és nem dogmatikus, működik életfilozófiaként is, életmódként, világmeglátásként stb., ahogy hívni szeretnénk.

Isten és a teremtés kérdésével valóban nem foglalkozik a buddhizmus, ez egyike volt azon kérdéseknek, amelyekre a Buddha nem válaszolt, nem is tartotta fontosnak a megvilágosodás szempontjából.

De nézzük az érvelés támadhatóságát:

"Az élet nagy kérdéseire csak a vallások alkalmasak." Elfogadjuk, hogy a samanizmus, vagy a sintoizmus az élet nagy kérdéseivel foglalkozik? Nem tudom, csak kérdezem. A filozófia nem ad válaszokat az élet nagy kérdéseire? A metafizika, a fenomenológia, az ontológia? Nem tudom, csak kérdezem.

"...csak a vallások alkalmasak, ahol az Isten is belép a képbe". Akkor ugye a fenti példák, pluszban a többi természeti vallással és például a dzsainizmussal, szikhizmussal stb. kiegészülve eljutunk oda, hogy a vallás definíciója nem egyenlő az isten definíciójával, no pláne nem egyenlő a keresztény isten definíciójával.

"...akkor a Kereszténységhez fogunk eljutni". Ezt tényleg nem értem, ilyen kijelentést csak akkor tehet az ember, ha más vallást vagy hiedelmet nem ismer az ember és csak a keresztényi fanatizmus szemüvegén át nézi a világot és se a zsidó, se az iszlám, se a keleti kultúrákat nem ismeri, még csak hírből sem. Minden vallásnak megvannak a legnagyobb gyakorlói, megvalósítói, tudósai. Csak egy végletekig korlátolt elme számára mutathat minden egy számára szimpatikus pont fele.

"Csak ebben a vallásban vannak próféciák..." Hát, sajnos a legtöbben vannak, sokban a mai napig is születnek, ez is a vallások egyik jellemzője.

"...csak itt van megváltás, feltámadás és örök élet". Ez is a vallások egyik legfőbb jellegzetessége, a terminológián és a különbségeken/azonosságokon nyilván lehet vitázni: megváltás-megvilágosodás, örök élet - szamszára és nirvána stb.

"De vannak akik annyira elfoglaltak, hogy nincs idejük örökké élni." Nos, vannak akik annyira elfoglaltak, hogy nincs idejük kilépni az örök élet körforgásából... ;)

Ésszelteli 2019.06.13. 20:20:45

Nos, minden lehet vallás, amit vallok, de nem tartom vallásnak, csak ahova belép a transzcendens és nem csak a biológia szintjén mozog. Persze van aki azt gondolja elég az emberi elme, de célozzuk meg a csúcsot, ahol már az emberi tapasztalásból származó és felhalmozott ismeret kevés és nem ad megfelelő választ kérdésekre persze le tud gyártani mert találékony de a válasz nem jó és idővel változtatgatják, módosítják mint a tudomány teszi a tanaival pl valamikor eret vágtak ma már nem teszik...stb, tehát mennyit fejlődött. De a filozófia sem mert rengeteg iskola van kinek a pap kinek a papné.....stb. A vallás nem fejlődik mert nem fejlődés eredménye, hanem kinyilatkozás és nem emberré hanem Istenné az ember számára.Tehát ezek után már csak a vallásokat vizsgálnám, ahol Isten is szerepel, így a Budhizmus kiesik mert nincs Istenről tanítás, maga Budha azt nyilatkozza, hogy ő egy tanító....( függetlenül, hogy mások mit mondanak akár tudományos körökben mert Budha maga cáfolja meg tévedéseiket, csak nem olvasták Budhát, az a nagy probléma) A vallásokat vizsgálva meg kell vizsgálni a vallások legnagyobb alakját mint személyt és a kijelentéseit( egyébként a történelmi alakokat is úgyanígy vizsgáljuk és tudjuk megmondani, hogy kik voltak,mit gondoltak és mit mondtak és vittek véghez) Tehát ez nagyon is jó megközelítés. ezek közül Jézus mondta a legmeredekebbet, ezt senki sem tudta cáfolni, aki megvizsgálta a kijelentéseiket pl Mohamednél csak annyira futott, hogy nincsen menekvésem csakha Allah rám borítja kegyelmi köntösét....stb. Jézus ennél meredekebbeket mondott pl Én és az Atya egyek vagyunk....stb.alaposabban tanulmányozva arra lehet jutni, hogy nem hazudik, nem beteg és nem egy kitalált alak, hanem igaz ember...stb Ige el lehet jutni, hogy csak a kereszténység ad megmenekülést és tart az ember számára örök életet. Más vallások ezt nem tudják megadni, csak max megígérni, de semmi sem tudja alátámasztani ígéreteiket. egyetlen más vallásban sincs olyan, hogy meghal az emberekért majd feltámad és kijön a sírból...stb nem ismerek olyan vallást amelyik próféciákat tartalmaz és a jövőre is nézve tartalmaz, nem ismerek olyan vallást, amely a békét hirdeti és Isten kegyelmét és pontos útmutatást ad a történelemmel kapcsolatosan.

blgblogger 2019.06.14. 10:44:38

@Ésszelteli: az a baj, hogy nagyon nem lehet vitázni, ha az érvelésünk a petitio principii hibájába esik, és akkor sem, ha nem ismer mást vallást, mert hát az van, hogy példának okáért mindegyikben eléggé kemény próféciák és jövendölések vannak, valamint hogy a vallás nem összetévesztendő azzal, amit vallok, méghozzá nagyon nem. Vallásnak akkor nevezünk valamit, ha megfelel bizonyos feltételeknek, akár spirituális, akár intézményi, közösségi, szertartásos szinten. Nincs azzal baj, ha a kereszténységet helyezzük előtérbe, de az olyan kijelentések, hogy "Más vallások ezt nem tudják megadni, csak max megígérni, de semmi sem tudja alátámasztani ígéreteiket. " igencsak szűklátókörű, más vallásokat, gondolkodásmódokat, kultúrákat még csak felszínesen sem ismerő elmére vall, mert ez egyszerűen nincs így, ez nem lehet vitaalap, mivel nem igaz. És ez csak egy példa volt...