A robotok már a nirvánában vannak?
2019. augusztus 23. írta: blgblogger

A robotok már a nirvánában vannak?

13161901_10153635625212616_1994104640122033855_o.jpg

Az elmúlt időszakban többször is felmerült egy érdekes témakör a buddhizmus és a robotika kapcsolatáról, egészen konkrétan az, hogy összhangban áll-e a mesterséges intelligencia ezzel a keleti vallással. Mielőtt a mélyére ásnánk ennek a kérdésnek, jegyezzük meg, nem véletlen, hogy előkerült a téma, hiszen a buddhizmus azon kevés vallások egyike, amely egészen jó viszonyt ápol a tudományokkal. A tizennegyedik Dalai Láma például kifejezetten keresi a tudós közösségeket, és nemcsak hogy figyelemmel kíséri a legújabb eredményeket, de sokszor részt is vesz az akadémiai párbeszédekben.

Pár évvel ezelőtt az Index Ma is tanultam valamit rovata fel is idézte a Dalai Láma* egy olyan nyilatkozatát, amely szerint nem zárható ki, hogy valaki, akár ő, mesterséges intelligenciaként szülessen újra. Ez az elsőre meghökkentő kijelentés nem egyedülálló. A Qubit nemrég hívta fel a figyelmet egy érdekes jelenségre, amely szerint egy japán buddhista templomban egy humanoid robotot bódhiszattvaként, vagyis kvázi megvilágosodott lényként kezelnek a szerzetesek. A robot eredetileg "csak" az ő munkájukat volt hivatott segíteni, az ottani buddhisták azonban egészen meglepően nyilatkoznak róla. Tensho Goto buddhista szerzetes az AFP-nek azt mondta:

Ez a robot sosem fog meghalni, hanem folyamatosan frissíti magát és fejlődik… Az egész buddhizmust megváltoztatja.

Persze nem egyöntetűen pozitív a robot fogadtatása, ahogy Tensho Goto is mondta, főleg a nyugatiakat zaklatja fel a humanoid, vannak, akik egyenesen szentségtörést kiáltanak, míg a japánoknak egy buddhista robot szinte már természetesnek számít.

Érdemes egy kicsit mélyebben belemenni abba, hogy miért ennyire más egy nyugati és egy japán ember viszonya egy buddhista humanoid robothoz. Ahogy arra Tensho Goto egy nyilatkozatában is utalt, valószínűleg bibliai hatás lehet dologban, amit én úgy tudok értelmezni, hogy a keresztény kultúrkörben a szentség valóban szent dolog, azzal nem illik viccelődni, azzal nem lehet csak úgy játszadozni, főleg nem kell megújítani vagy újragondolni.

Vannak fanatikus szekták, amelyek a technika fejlődését egyenesen az ördög művének tartják,

és azért valljuk be, a nagy egyházak sem arról híresek, hogy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodnának a világ természetes fejlődéséhez. Az vitatéma lehet, hogy ennek van-e bármi értelme vagy sem, az viszont nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a buddhizmus (pont a nyitottsága és asszimilációs képessége miatt) nem ilyen. Eleve más szemüvegen keresztül nézi a létezést, a kozmológiájában pedig megszokott, hogy az emberen és állaton kívül is számos más lény népesíti be a szamszárát, így valóban nem elképzelhetetlen az egyelőre sci-fibe illő mesterséges intelligencia létjogosultságot kapjon.

7lhzzg5fj8l51zy132s.jpegTensho Goto és a bódhiszattva (Forrás)

A japán kultúrában ráadásul még ezen kívül is hangsúlyos szerepet kap az élettelen dolgok élőként való kezelése. Az országban az erős mahájána buddhizmus mellett jelen van az ősi sintó vallás is, amely a különböző samanisztikus és animisztikus hiedelmekkel rokon, vagyis úgy tartja: a természetet, így az élettelen dolgokat is szellemek (kamik) lakják. Ilyen szemlélettel tehát könnyen belátható, hogy nem okoz nehézséget egy humanoid robotot lényként kezelni. Az viszont már keményebb dió, amikor egy robotot tudattal ruházunk fel…

A tudatnak rengeteg féle meghatározása létezik a nyugati pszichológiában és filozófiában ugyanúgy, ahol a keleti vallások és szemléletek is elképzelhetetlenek a különböző tudatfogalmak nélkül. A tudat működéséről, milyenségéről és természetéről a mai napig viták zajlanak, abban azonban viszonylag nagy az egyetértés, hogy

a mesterséges intelligencia (MI) jelenlegi állapotában nehéz lenne bármilyen tudatot vagy tudatosságot feltételezni.

Persze érkeznek hírek arról, hogy az utóbbi időben több számítógép (program) is átment a Turing-teszten, ez azonban koránt sem feltételez egy robot vagy program mögötti tudatot. (Ráadásul, magát a tesztet is érték kritikák.)

Bármennyire is csábító a humanoid robotok tudattal való felruházása, jelenleg rettenetesen messze vagyunk Vasember Jarvisától, Víziójától vagy éppen Ultronjától. A kereskedelmi forgalomban kapható fejlett humanoid robotok is „csak” az emberi utasítás végrehajtására képesek, autonóm módjukhoz nem szükséges mesterséges intelligencia. Ezzel együtt nem lebecsülendő az MI, amely már ma is tud tanulni, fejlődni, alkotni, de egyrészt ezt csak bizonyos korlátokon belül tudja megvalósítani, másrészt pedig a tudat még ezeken túl is egy sokkal komplexebb dolog. Sok buddhista például, amikor a tudatról beszél, nem a fejére, hanem a szívére mutat, jelezve ezzel, hogy a tudat nem csak a gondolatokat és intelligenciát jelenti, hanem érzeteket, érzéseket is. Sőt…

Nem éppen egzakt tehát a tudat meghatározása, azt pedig csak elképzelni tudjuk, hogy milyen lehet egy mesterséges intelligenciával rendelkező humanoid robot tudata. Teljesen emberi nem lehet, hiszen a tudat sem választható el teljesen a fizikai testtől. Akkor kevesebb, vagy több az emberénél? Ha kevesebb, akkor nevezhető-e egyáltalán tudatnak, ha viszont több, mitől több? Nem moralizálna például?

Ha egy tudat több az emberinél, és nem moralizál, az azt jelenti, hogy megoldást talált a morális problémákra... 

Amely azért így leírva - lássuk be - még eléggé science fiction.

Buddhista szemmel más érdekes kérdések is felvetődnek a téma kapcsán. Az egész buddhizmus alapfeltevése például, hogy a szamszárában van szenvedés. Ez az igazság minden élőre, minden érző lényre igaz. Vagyis az MI-vel felruházott humanoid robotunk vagy nem lehet érző lény, vagy éreznie kell szenvedést. Ha viszont tudatos élőlényként tekintünk rá, amely nem érez, akkor - buddhista szemmel - elmondható róla, hogy gyakorlatilag a nirvána, vagyis a késztetések nélküli létezés „állapotában” időzik.

Vagyis egy feltételezett tudattal felvértezett, de nem érző robot tulajdonképpen megvilágosodott lénynek tekinthető.

Ami azért elsőnek eléggé furcsának hangzik, a buddhista kozmológia szerint ugyanis nem véletlen, hogy az emberi létforma a legalkalmasabb a megvilágosodás eléréséhez: ezen a szinten nincs se túl sok (szemben az alacsonyabb létsíkokkal), se túl kevés (szemben az isteni szférákkal) szenvedés. Épp annyi van, amennyi ahhoz kell, hogy tudatosuljon bennünk, de legyen erőnk megszabadulni.

pepper-robot-buddhist-priest-japan-funeral.jpg

A másik érdekes kérdés, hogy buddhista szemmel egy mesterséges intelligencia mennyire tudná átérezni és tudatosítani az elmúlást, ami szintén a buddhizmus egyik alappillére. Vagyis ha már ennek az intelligenciának van tudata, sőt, öntudatra is ébredt, félelmet is kellene éreznie önnön halandóságának tudatosítása után. Márpedig azon túl, hogy a félelem érzetét is az érző lényekhez kötjük, problémás belátható időn belüli elmúlásról beszélni egy robot vagy program esetében. Ez az intelligencia ugyanis lementhető, tárolható, magyarán, ha ez a mesterséges létező esetleg még érezne is félelmet, akkor sem kellene komolyan tartania a teljes megsemmisüléstől.

És még ezeken kívül is egy csomó más kérdés felmerül a témával kapcsolatban. Érezhet-e bármi iránt vágyat a mesterséges intelligencia? Ez azért is fontos, mert a buddhizmus szerint a vágy az oka a szenvedésnek, amely ugye a legelső nemes igazság. Aztán felvetődik például az is, hogy hogyan érzékeli egy ilyen intelligencia az idő múlását? Tudja-e mi a múlt, tudja-e mi a jövő? És ami a legfontosabb: tudja-e mi a jelen? És ha igen, akkor ő már teljesen megvalósította a jelenben való létet, vagyis a szatit?

Millió kérdés vetődik fel tehát, de ahogy a Dalai Láma is fogalmazott: a számítógépekkel kapcsolatos kérdéseket csak az idő oldhatja meg.

*Nyelvtannácik figyelmébe, direkt így írom.

Főkép: A Dalai Láma egy Pepper típusú robottal Japánban 2016-ban. (Forrás: A Dalai Láma Facebook oldala)

A bejegyzés trackback címe:

https://blgblog.blog.hu/api/trackback/id/tr5015020042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ludo 2019.08.24. 21:47:27

A 90' évek vége ( Embodied psychology) ota abban van nagy egyet értés, hogy a robotoknak van (kell hogy legyen) tudatuk még az itthoni robot porszívomnak is. A kérdés csak annak az emberi tudattal való összevethetősége. "Hiába tudna az oroszlán beszélni akkor sem értenéd a mondandólyát még nem tanulsz meg oroszlán ként élni "

Az evoluciós és öko nézőpontok szerint egyáltalán nincs okúnk feltételezni hogy ezeknek a robotoknak tartaniuk kellene az elmulástol csak mert az emberhez hasonló tudat birtokába kerültek. Ez csak az evolválódott lények sajátja ott is vannak kivételek.

A budhista gondolat menet és a párhuzamok nagyon tetszettek. Köszönöm a gondolat ébresztő olvasmányt.
süti beállítások módosítása