BLGBlog
https://blgblog.blog.hu/atom
blfr4@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://blgblog.blog.hu/2021/04/13/a_filozofia_evtizede_kovetkezik
A filozófia évtizede következik?
2021-04-13T13:03:53+02:00
2021-04-13T13:03:53+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/2977440_6de5786fce57021edb3f892f97b9a366_wm.jpg" alt="2977440_6de5786fce57021edb3f892f97b9a366_wm.jpg" class="imgnotext" />A filozófia az egyetlen olyan "tudományág", amely saját magára, önmaga mibenlétére, ebből kifolyólag akár saját hasznosságára is rákérdez. Azon túl, hogy már az is vita tárgya, hogy mi a filozófia; ki a filozófus és mit jelent az, hogy filozofálni, <a href="https://qubit.hu/2020/07/18/miert-valt-sulytalanna-es-jelentektelenne-a-filozofia" target="_blank" rel="noopener noreferrer">manapság is élénk diszkussziók szólnak</a> a filozófia hasznáról, vagy pont, hogy hasznosságának megkérdőjelezéséről.</p>
<p>Ennek a párbeszédnek egyik legutóbbi állomása <a href="https://www.tkbf.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A Tan Kapuja Buddhista Főiskola</a> (<em>TKBF</em>) egy élő bejelentkezése volt, amelyben <em>Karsai Gábor</em>, az intézmény rektora; <em>Schreiner Dénes</em> filozófus, főiskolai tanár és<em> Farkas Attila Márton (FAM)</em> kulturális antropológus (szintén a TKBF tanára) mondta el a véleményét a témával kapcsolatban.</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="100%" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/fE2h4p0Y2R8?enablejsapi=1" frameborder="0" allowfullscreen="true"></iframe></p>
<p>Bár tudom, hogy igazságtalan egy ilyen beszélgetésből gondolatokat kiragadni, hiszen már a téma mélysége is megköveteli a kifejtést, én mégis úgy hiszem, hogy ezeknek a gondolatoknak önmagukban is van érvényessége és mondanivalója. Persze, akit tényleg érdekel a téma, az nézze meg a beszélgetést. Megéri!</p>
<ul style="list-style-type: square;">
<li>Bizonyos értelembe nem kell, hogy a filozófiának haszna legyen. Tekinthetünk rá úgy is, mint valmire, ami az ember öneszmélésének egyik kiváltságos "helye".</li>
<li>Van gyakorlati területe, például az etika, a politikafilozófia, a neveléselmélet, hogy csak a legtriviálisabbakat említsük.
<div class="frame">A filozófiai tevékenység maga is bírhat egyfajta gyakorlati vonatkozással. Például megtanít arra, hogy helyes következtetések mentén gondolkodjunk.</div>
</li>
<li>A filozófia nem feltétlenül ad receptet az ember kezébe, hogy hogyan éljen. Arra viszont késztet, hogy te magad tudjál a magad számára "recepteket írni".</li>
<li>Az igazából nem is jó kérdés, hogy van-e haszna a filozófiának. Rengeteg olyan dolgot csinálunk az életünk során, aminek nincsen haszna. És addig jó, amíg nincsen haszna. S az igazi hasznosság a haszontalanságban mutatkozik meg.
<div class="frame">A következő évtized a filozófia évtizede lesz. Olyan kérdésekkel fogunk ugyanis szembesülni globálisan, amikkel eddig nem néztünk szembe. És nagyon komoly filozófiai kérdések formájában fogunk szembenézni ezekkel a kihívásokkal. Az egyik ilyen nagy kérdés például, hogy az ember mint lény értékes teremtmény-e?</div>
</li>
<li>Ahogy nagy gondolkodókat vagy kultrrális tradíciókat tanulmányozunk, elkezdhet kialakulni egyfajta értés. Hogy kinek is gondoljuk magunkat, vagy hogyan viszonyoljunk a létezéshez s benne magunkhoz.
<div class="frame">A filozófia az önreflexió művészete. Az értéke magában az úton járásban valósul meg.</div>
</li>
<li>A buddhista filozófia és a nyugati filozófiák között a különbség, hogy a nyugati egyfajta megismerésre irányul, míg a buddhista filozófia inkább segédeszköz.</li>
<li>A buddhista filozófiának van szoterológiája, megváltástana, míg ez a nyugati filozófiák legtöbbjére nem igaz.</li>
<li>Lehet a filozófiának pszichológiai haszna is, lásd: Yalom: A Schopenhauer-terápia.</li>
</ul>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2021%2F04%2F13%2Fa_filozofia_evtizede_kovetkezik%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2021%2F04%2F13%2Fa_filozofia_evtizede_kovetkezik%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2021%2F04%2F13%2Fa_filozofia_evtizede_kovetkezik%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A filozófia évtizede következik?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2021/04/13/a_filozofia_evtizede_kovetkezik#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/16499576" border="0" /></a><br /></p>
buddhizmus
filozófia
filoterápia
A_Tan_Kapuja_Buddhista_Főiskola
1
2021-04-13 13:05:14
A filozófia évtizede következik?
Van-e haszna a filozófiának a mai világban? És ha igen, akkor micsoda? A következő évtized a filozófia évtizede lesz?
https://blgblog.blog.hu/media/image/2977440_6de5786fce57021edb3f892f97b9a366_wm.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/2977440_6de5786fce57021edb3f892f97b9a366_wm.jpg
https://blgblog.blog.hu/2020/12/16/milyen_nyelv_a_magyar_353
Milyen nyelv a magyar?
2020-12-16T11:29:49+01:00
2020-12-16T11:29:49+01:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/edf259ee27a3d7260eb840418c5ae412_d49afe6e3b4eb7cadfe308837303ec67.jpg" alt="edf259ee27a3d7260eb840418c5ae412_d49afe6e3b4eb7cadfe308837303ec67.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>Imádom a magyar nyelvet. Nem csak azért, mert látszólag nem hasonlít semmilyen más nyelvhez, hanem mert... Igazából nem is tudom, miért. Ez az anyanyelvem. Magyarul beszélek, magyarul gondolkodom, magyarul álmodom. Imádom, amikor a kortárs költők-írók játszanak vele, puhítják, változtatják, kihozzák belőle azt, amiről nem is hinnénk, hogy ki lehet belőle hozni. Van tehát egy romantikus viszonyom a magyar nyelvhez és gyanítom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Mindig mosolyogva olvasom a jobbnál jobb elméleteket a magyar nyelv eredetéről és mindig izgalommal várom a különböző elméletek bizonyítékait – amelyek aztán többnyire lelomboznak. Vagyis dehogy, mindig izgalmas kalandozás egy-egy teória megismerése, csakhát tudni kell a helyén kezelni a dolgokat:</p>
<div class="frame">
<p>attól még, hogy egy elméletről szeretném azt hinni, hogy igaz, még nem feltétlenül lesz az.</p>
</div>
<p>A kulcs a helyes módszertanban, a tudományos gondolkodásban és a jól megalapozott érvelésben van. Hogy mindezek fényében milyen nyelv a magyar? Erre a kérdésre ad választ <em>Nádasdy Ádám</em> idén megjelent kötete.</p>
<p><em>Nádasdy Ádám</em> költő, műfordító, nyelvész. Egy ideje már követem a munkásságát, leginkább <em>Shakespeare</em> és <em>Dante</em> fordításai tetszenek, meg persze a szakmai ismeretterjesztése. Ahogy maga a szerző is írja, a <em>Milyen nyelv a magyar?</em> című kötete nem tankönyv, inkább amolyan ismeretterjesztő tartalom. Szemléletesen, de érthetően mutatja be a nyelvtudományok eredményeit és módszertanát a magyar nyelv eredetével kapcsolatban. És már az ajánló szövegben kifejti a lényeget: </p>
<blockquote>
<p><em>Miért finnugor nyelv a magyar? Nos, azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg. Ez bizony ilyen egyszerű. A gombák nem növények. Miért nem? Mert a biológusok ezt állapították meg. A gombák ugyanis nem tudják a szenet a levegőből fölvenni, mint a növények - tehát nem növények. Egyébként én úgy ránézésre növénynek mondanám őket, hiszen a földből nőnek ki, és nem tudnak elszaladni, de úgy látszik, az én kritériumaim nem mérvadóak.</em></p>
</blockquote>
<p>Mert hát miről is van szó? Az, hogy a magyar <em>finnugor</em> nyelv, az nem teóra, hanem tudományos tény. Más alternatív elméletek, csak elméletek, bizonyításuk tudományos szemmel nem állják meg a helyüket. És bár a nyelvtudományoknak van egyfajta humán beállítóása, valójában közelebb állnak a reálhoz. Miért van akkor, hogy a magyar nem hasonlít a finnhez, sőt, egyik rokonához sem, és miért van az, hogy sok azonos szó található meg más nyelvekben? Nos, a helyzet az, hogy a magyarok körülbelül 3000 éve váltak el rokonaiktól. Gondoljunk csak bele, hogy mennyit változott a nyelvünk az egymúlt 100-200 évben, és gondoljunk bele, hogy mennyit az első magyar nyelvemlékünk, a <em>Halotti beszéd</em> idejétől. Konkrétan vannak olyan részek a beszédben, amiket mai beszélő akkor sem ért meg, ha fejre áll, mit várnánk akkor egy 3000 évvel ezelőtti változattól? Nem mellékesen még így is szembetűnő a hasonlóság a manysival, amely a legközelebbi rokonunk. A <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Manysi_nyelv" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Wikipédián </a>is feltüntetnek pár jó példát ennek szemléltetésére:</p>
<p><em>Hurem né vitnel huligel husz hul pugi.</em><br /><em>Három nő a vízből hálóval húsz halat fog.</em></p>
<p><em>Hurem-szát-husz hulach-szem ampem viten eli.</em><br /><em>Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él.</em></p>
<p><em>Petge luv lasinen mini tou szilna.</em><br /><em>Fekete ló lassan megy a tó szélén.</em></p>
<p>Jó-jó, dehát a finnhez még így sem hasonlít a magyar, igaz? Bár aki hallott már finneket beszélni, annak talán volt egy olyan élménye, mintha magyarokat hallana, csak éppen azt nem érti, hogy miről szól a társalgás. És éppen ez a lényeg.</p>
<div class="frame">
<p>A nyelvrokonokat nem a szavakban, hanem a nyelvtanban és a szabályszerű változásokban kell keresni.</p>
</div>
<p><em>Nádasdy</em> erre azt a példát hozza föl, hogy azok a szavak, amelyek a magyarban <em>f</em>-fel kezdődnek, azok a finnben <em>p</em>-vel. Például a <em>fej</em> finnül <em>pää</em>. A <em>fazék</em> <em>pata</em>. A <em>fa</em> <em>puu</em>. És így tovább...</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/na_dasdy-a_da_m-1.jpg" alt="na_dasdy-a_da_m-1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>A rendszer és a nyelvtan az tehát, amely megőrzi az erdetet. Az, hogy vannak szavaink, amelyekhez hasonló más nyelvekben is megtalálható, a hatásokat mutatják. 3000 év alatt ugyanis rengeteg impulzus érte a magyar nyelvet, a legjelentősebbek között talán a törököt, a latint, a németet, a szlávot és újabban természetesen az angolt érdemes említeni.</p>
<p>Azt már én teszem hozzá, hogy vannak, akik nagy hasonlóságot vélnek felfedezni a <em>szanszkrit/páli</em> és a magyar között. Ők is jól megérrezték ezeket az impulzusokat, hiszen az említett indiai nyelvek az indoeurópai családba tartoznak ugyanúgy, ahogy <em>német</em> és az <em>angol </em>is. És ugyanúgy, ahogy a <em>cigány</em> is, amelynek közelsége köztudottan hatással volt a magyar nyelvre.</p>
<p><a href="https://corvinakiado.hu/index.php?action=konyv&id=139482464" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>Nádasdy Ádám</em> könyve </a>a laikusoknak is érthetően magyarázza el tehát a magyar nyelv eredetét és helyét a világ nyelvei közt, s azt is remekül szemlélteti, miért nincs olyan, hogy nyelvromlás vagy hogy miért lehet más a nyelv- és a néprokonság. Amiről én még szívesen olvastam volna, az a nyelv és a gondolkodás közti kapcsolatot vizsgáló rész volt. Bár <em>Nádasdy</em> több helyen maga irja le, mi a nyelvész feladata és mi nem, szívesen vettem volna egy komolyabb kifejtést az ezzel kapcsolatos nézeteiről és a hozzá tartozó érvelésről. Ezzel együtt is azonban egy remek bemutató munkának tartom a kötetet, ami azoknak különösen ajánlott, akik tudni szeretnék, hogy milyen nyelv a magyar, de már nem szívesen nyálaznák végig a témába vágó tankönyveket. </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F12%2F16%2Fmilyen_nyelv_a_magyar_353%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F12%2F16%2Fmilyen_nyelv_a_magyar_353%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F12%2F16%2Fmilyen_nyelv_a_magyar_353%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Milyen nyelv a magyar?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2020/12/16/milyen_nyelv_a_magyar_353#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/16345144" border="0" /></a><br /></p>
könyv
magyar
kult
kultúra
nyelv
Nádasdy_Ádám
1
2020-12-16 11:33:14
Milyen nyelv a magyar?
Miért finnugor nyelv a magyar? Nádasdy Ádám szerint azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg.
https://blgblog.blog.hu/media/image/edf259ee27a3d7260eb840418c5ae412_d49afe6e3b4eb7cadfe308837303ec67.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/edf259ee27a3d7260eb840418c5ae412_d49afe6e3b4eb7cadfe308837303ec67.jpg
https://blgblog.blog.hu/2020/12/12/peldaerteku_izlandi_szokas_szentestere_ajandekozz_konyvet_karacsonyra_es_olvasd_at_az_ejszakat
Példaértékű izlandi szokás Szentestére: ajándékozz könyvet karácsonyra és olvasd át az éjszakát!
2020-12-12T09:50:09+01:00
2020-12-12T09:50:09+01:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/woman_sipping_chocolate_reading_book_fireplace_jpg_653x0_q80_crop-smart.jpg" alt="woman_sipping_chocolate_reading_book_fireplace_jpg_653x0_q80_crop-smart.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>Izlandon valósult meg minden könyvmoly álma: az északiak a Karácsonyt egyfajta könyvünneppé varázsolták. A szigetországban hagyománnyá vált, hogy Szenteste könyvet ajándékoznak egymásnak az emberek. El is nevezték ezt a tradíciót <em>Jolabokaflod</em>-nak, ami magyarul kábé azt jelenti: <em>Karácsonyi Könyvözön</em>.</p>
<p>Amellett, hogy az emberek nyomtatott könyvvel (<em>az e-book nemigazán kap szerepet ebben a szokásban</em>) lepik meg szeretteiket, általában az éjszakát is olvasással töltik, ami valóban különleges meghittséget kölcsönöz az ünnepnek.</p>
<p>Természetesen nem véletlenül alakult ki ez a szokás az északiaknál: <a href="https://www.treehugger.com/icelanders-give-books-christmas-eve-4858313" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ismert</a>, hogy itt a legmagasabb a lakosságra jutó írók száma.</p>
<div class="frame">
<p>Felmérések szerint minden tizedik izlandi ad ki könyvet élete során.</p>
</div>
<p>Imádnak tehát olvasni a tűz és jég földjének szülöttei, és ettől még a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3lasveinar" target="_blank" rel="noopener noreferrer">13 karácsonyi manó </a>sem tántorítja el őket.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F12%2F12%2Fpeldaerteku_izlandi_szokas_szentestere_ajandekozz_konyvet_karacsonyra_es_olvasd_at_az_ejszakat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F12%2F12%2Fpeldaerteku_izlandi_szokas_szentestere_ajandekozz_konyvet_karacsonyra_es_olvasd_at_az_ejszakat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F12%2F12%2Fpeldaerteku_izlandi_szokas_szentestere_ajandekozz_konyvet_karacsonyra_es_olvasd_at_az_ejszakat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Példaértékű izlandi szokás Szentestére: ajándékozz könyvet karácsonyra és olvasd át az éjszakát!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2020/12/12/peldaerteku_izlandi_szokas_szentestere_ajandekozz_konyvet_karacsonyra_es_olvasd_at_az_ejszakat#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/16329428" border="0" /></a><br /></p>
könyv
kultúra
karácsony
könyvek
izland
0
2021-04-13 13:05:15
Példaértékű izlandi szokás Szentestére: Karácsonyi Könyvözön
Izlandon valósult meg minden könyvmoly álma: az északiak a Karácsonyt egyfajta könyvünneppé varázsolták.
https://blgblog.blog.hu/media/image/woman_sipping_chocolate_reading_book_fireplace_jpg_653x0_q80_crop-smart.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/woman_sipping_chocolate_reading_book_fireplace_jpg_653x0_q80_crop-smart.jpg
https://blgblog.blog.hu/2020/12/07/mitol_szorong_a_21_szazad_embere
Mitől szorong a 21. század embere?
2020-12-07T15:15:34+01:00
2020-12-07T15:15:34+01:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/file-20191010-188835-1sl8qwq.jpg" alt="file-20191010-188835-1sl8qwq.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A címben feltett kérdésre természetesen többféle válasz és többféle megközelítés létezik. A mostani posztban nem szeretnék kitérni az egyéni okokra és nem is a pszichológiai válaszokat ismertetném. Egy olyan elméletet mutatnék be inkább, amely szerintem nagyon is valós problémákat feszeget, s amely a filozófiából és a neurotudományokból nőtte ki magát. Ez lesz a <em>neuroegzisztencializmus</em>.</p>
<p>Mielőtt megnéznénk, hogy mit is jelent pontosan ez az első ránézésre bonyolultnak tűnő fogalom, egy kis történelmi kitekintésre van szükségünk: vissza kell utaznunk a középkorba.</p>
<p style="text-align: center;"><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fblg101%2Fvideos%2F226800809111192%2F&show_text=false&width=560" width="425" height="238" style="border: none; overflow: hidden;" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe></p>
<p>Képzeljük el, hogy átlagemberként tengetjük napjainkat a középkori Európában, ahol a kereszténység alapozza meg világnézetünket. Eszerint a világot Isten teremtette, minket a saját képére formált, halálunk után pedig vagy a mennybe, vagy a pokolba biztosít bebocsáttatást attól függően, hogy neki tetsző életet éltünk-e vagy sem.</p>
<div class="frame">
<p>Nem volt más világmagyarázat, a középkori ember ilyen világban élt.</p>
</div>
<p>Egészen a reformációig...</p>
<p>A 16 században ugyanis történt valami. Ugyan még mindig a vallási világkép uralkodott, de a protenstantizmus megmutatta, hogy lehet másként is. Kisvártatva valós lehetőségként jelent meg maga az ateizmus is, nem is akármilyen szinten: a 17. századra már nagy gondolkodók is feltettek olyan kérdéseket, amelyek nem feltétlenül illettek bele az akkori világképbe, hogy aztán a felvilágosodás elhozzon egy teljesen más gondolkodási mechanizmust.</p>
<div class="frame">
<p>A probléma ezzel csak az volt, hogy ha Istent kivesszük a világképből, akkor a helyére kell tennünk valamit.</p>
</div>
<p>A humanizmus ezt látszólag ügyesen oldotta meg, s az (állat)világból kiemelve betette helyére az embert. Ez viszont azért eléggé sok problémát vet fel, amivel aztán a korai egzisztencialisták kezdtek el foglalkozni. (<em>Mondhatjuk úgy is: az egzisztencilaizmus a felvilágosodás túlzott optimizmusára adott válasz.</em>) Gondoljunk csak <em>Dosztojevszkij A Karamazov testvérek</em> című művére, amiben az a mondat hangzik el, hogy</p>
<blockquote>
<p>ha nincs isten, akkor mindent szabad.</p>
</blockquote>
<p>Vagy gondoljunk <em>Nietzschére</em>, akit ugyan hagyományosan nem szoktunk az egzisztencialisták közé sorolni, de mindenképp valamilyen előképként számolhatunk vele, amikor megölte Istent és helyére az <em>Übermensch</em>-t tette. Egészen konkrét következményei lehetnek annak tehát, ha kivesszük Istent a képből és valami emberivel, vagy legalábbis valami emberből származtathatóval helyettesítjük - de ennek a részleteire itt most nem térnék ki.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/uber.jpg" alt="uber.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Az egzisztencializmus aztán a II. világháború után csúcsosdik ki, amikor is megjelenik a világ otthonosságának megszűnésétől való szorongás. Mondhatni ez az időszak az érett egzisztencializmus <em>Sartre</em>-rel, <em>Camus</em>-vel és <em>Heideggerrel</em>. A szorongáson kívül olyan fogalmak jelennek meg filozófiai szinten, mint például a <em>semmi</em>, a <em>jelenvalólét</em> vagy a <em>gond</em>. A 20. század azonban nem a filozófia, hanem a természettudományok évszázada volt. És ez szépen megmutatkozott a kialakult világképünkön is.</p>
<div class="frame">
<p>A neuroegzisztencializmus szerint a szorongásunk abból fakadt, hogy két világszemlélet, a humán és a tudományos emberkép vív harcot bennünk.</p>
</div>
<p>A humán alatt itt inkább a vallásos emberképet kell érteni, míg a tudományos alatt a természettudományos magyarázatot. </p>
<p>Mit mond a humán emberkép?</p>
<ul>
<li>Van szabad akarat</li>
<li>Az ember nem állat</li>
<li>Van lélek</li>
<li>Van túlvilági élet</li>
<li>Isten teremtett</li>
<li style="text-align: left;">A morál és az értelem transzcendentális</li>
</ul>
<p>Ezzel szemben a tudományos emberkép olyan dolgokat állít, hogy:</p>
<ul>
<li>Nincs szabad akarat</li>
<li>Az ember állat</li>
<li>Nincs lélek</li>
<li>Nincs túlvilág</li>
<li>Nem Isten teremtett</li>
<li>A morál és az értelem nem transzcendentális</li>
</ul>
<p>Mindkét világmagyarázat sántít valamilyen szinten és önmagában nem tud megnyugtató magyarázatot adni. Hogy csak egy-egy példát említsünk:</p>
<p>A katolikus egyház 1950 óta elfogadja a <em>darwini</em> evolúciót egy olyan megkötéssel, hogy a fajképződés során Isten lelket tesz a <em>Homo Sapiens</em>be. Ami így azért eléggé abszurd, filozófiai szinten értelmezhetetlen.</p>
<p>Nem jobb a helyzet azonban a tudományos világképnél sem, ahol már ott tartunk, hogy teljesen naturizáltuk az emberi lényt, s nem találjuk benne az önvalót, a lelket, a végső esszenciát, <em>res cogitans-t</em>.</p>
<div class="frame">
<p>Először tehát megöltük Istent, majd elvesztettük az Embert, most pedig már azt az esszenciát is megkérdőjelezzük, amibe eddig kapaszkodni tudtunk mint értelembe. Ebből fakad hát a 21. századi ember szorongása a neuroegzisztencializmus szerint.</p>
</div>
<p>És hogy mivel lehet ezt oldani? Nincs egyértelmű válasz a kérdésre, az viszont elgondolkodtató, hogy nem azzal akarnánk-e igazolni magunkat, hogy már-már lélekkel ruházunk fel gépeket, robotokat és mesterséges intelligenciákat?</p>
<p>Nos, ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása egy következő poszt témája lesz majd.</p>
<p><em>(A poszt Gregg D. Caruso és Owen Flanagan: Neuroexistentialism: Meaning, Morals, and Purpose in the Age of Neuroscience című könyve alapján íródott.)</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F12%2F07%2Fmitol_szorong_a_21_szazad_embere%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F12%2F07%2Fmitol_szorong_a_21_szazad_embere%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F12%2F07%2Fmitol_szorong_a_21_szazad_embere%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mitől szorong a 21. század embere?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2020/12/07/mitol_szorong_a_21_szazad_embere#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/16321992" border="0" /></a><br /></p>
szorongás
filozófia
egzisztencializmus
humanizmus
neuroegzisztencializmus
1
2020-12-07 15:29:40
Mitől szorong a 21. század embere?
Ha Istent már megöltük és az emberrel is leszámoltunk, csak a saját "én"-ünk marad. De manapság már ez sem biztos...
https://blgblog.blog.hu/media/image/file-20191010-188835-1sl8qwq.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/file-20191010-188835-1sl8qwq.jpg
https://blgblog.blog.hu/2020/12/04/kicsoda_valojaban_vona_gabor
Kicsoda valójában Vona Gábor?
2020-12-04T15:02:14+01:00
2020-12-04T15:02:14+01:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/1002-5.jpg" alt="1002-5.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A cím egy kicsit hatásvadász, ugyanis e poszt (és videó) nem valami nagy leleplezésről szól, hanem egy olyan könyvről, amely a halált, pontosabban a halálszorongást, és annak lehetséges feloldásait tárgyalja.</p>
<p>És amelynek szerzője <em>Vona Gábor</em>. </p>
<p>Pár hónappal ezelőtt jelent meg Vona könyve "<em>Míg a halál el nem áraszt</em>" címmel. Ebben a műben a volt politikus azt állítja: az embert a halálszorongás különbözteti meg az állattól. Hogy enyhítse e szorongását, az ember "feltalálta" a kultúrát. Ez az alapvetés köszön vissza a kötet 25 fejezetében, melyekben olyan témákkal találkozhatunk, mint például "<em>Miért támadt fel Jézus?</em>", "<em>Miért fáj Trianon?</em>", vagy hogy "<em>Miért nem volt istennek katarzisa?</em>".</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="100%" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/8SEAIcCz9Wg?enablejsapi=1" frameborder="0" allowfullscreen="true"></iframe></p>
<p>Szokatlan tematika egy volt vezető politikustól, ezért úgy gondoltam, hogy interjút kérek a szerzőtől, melyben a többi között arra is rákérdeztem: kicsoda is valójában <em>Vona Gábor</em>? </p>
<p><em>(Címlap kép <a href="https://gyongyostv.hu/45883-mig-a-halal-el-nem-araszt/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrása</a>)</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F12%2F04%2Fkicsoda_valojaban_vona_gabor%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F12%2F04%2Fkicsoda_valojaban_vona_gabor%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F12%2F04%2Fkicsoda_valojaban_vona_gabor%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kicsoda valójában Vona Gábor?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2020/12/04/kicsoda_valojaban_vona_gabor#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/16318410" border="0" /></a><br /></p>
politika
könyv
közélet
kultúra
filozófia
Vona_Gábor
0
2021-04-13 13:05:12
Kicsoda valójában Vona Gábor?
A cím kicsit hatásvadász, ugyanis e poszt nem egy leleplezésről szól, hanem egy könyvről. Melynek szerzője Vona Gábor.
https://blgblog.blog.hu/media/image/1002-5.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/1002-5.jpg
https://blgblog.blog.hu/2020/09/08/boldogsag_kerestetik
Boldogság kerestetik
2020-09-08T09:19:30+02:00
2020-09-08T09:19:30+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/felicita.jpg" alt="felicita.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<div class="frame">
<p>Mi a boldogság? Hogyan érhető el a boldog élet? Milyen útjai vannak a boldogság keresésének? A BLGBLOG új sorozatában ezeket a kérdéseket feszegetjük barátaimmal és kollégáimmal. Az második részben ezúttal <a href="https://www.facebook.com/The.Exciting.Harmony.HU/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Kocsis Anita Business és Life Coach</a> fejti ki: nem kell a Google-nél dolgoznunk ahhoz, hogy több örömet vigyünk be az életünkbe.</p>
</div>
<p>Benne van a levegőben. Mindenki ezt keresi, kutatja. Ezt ígérik a reklámok is, egy fantasztikus magasabb rendű életérzést. Ezért meditálunk - kevesebb stresssz, több... Ezért izzadunk az edzésen. Ezért filterezzük a selfijeinket is. Várjunk csak - lehet, hogy nem ezért, hanem csak az elképzelt boldogság lehetőségért, amikor is remélhetőleg a nem túl távoli jövőben elérjük, amit akarunk, majd akkor... vagy mégsem?</p>
<p>Ezzel szemben pedig ott állnak, akik azt mondják, a boldogság bizony belülről fakad. Vajon elegendő-e egyszerűen eldönteni, hogy akkor mostantól boldog leszek és kész. Ennyi, most boldog vagyok, mert azt mondtam. Meddig tudom azt gondolni, hogy boldog vagyok? Vagy vannak-e esetleg a boldogságnak más összetevői is figyelembe véve, hogy mindenkit más tesz boldoggá?</p>
<h3>Mi is az a boldogság?</h3>
<div class="frame">
<p>● <a href="https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Boldogs%C3%A1g%C3%BA" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A WikiSzótár szerint</a>: "<strong>fokozott öröm</strong>. Az élet sikeres személyes megélése; a már elért és a jövőbeli lehetséges sikerek felett érzett fenntartás és kétség nélküli öröm."</p>
<p>● <a href="https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/b-1EF8E/boldogsag-2142F/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A magyar nyelv értelmező szótara szerint</a>: "a boldog (1, 2) melléknévvel kifejezett (érzelmi) állapot; a sorssal, körülményekkel való (teljes) elégedettség. Családi, földi, házi, leírhatatlan, mennyei, mérhetetlen, végtelen boldogság. Boldogsága tetőpontján..."</p>
<p>● <a href="https://www.citatum.hu/szerzo/Tendzin_Gjaco" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Dalai Láma</a>: "A boldogságot nem készen kapjuk - tetteinkből fakad."</p>
</div>
<p><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Martin_Seligman" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Martin E. P. Seligman</a> pszichológus 3 különböző útját különbözteti meg a boldogságnak:</p>
<p>1. A kellemes életet (<em>the Pleasant Life</em>): ez a boldogság az élvezetek élvezésén alapul, mint egy kellemes kávézás, mozizás vagy utazás. Minden, ami még több élveztet okoz fokozhatja ezt az érzést. Ezeket a pillanatokat is tudni kell megélni.</p>
<p>○ Neked milyen dolgok okoznak örömöt?<br />○ Hogyan szereted eltölteni a szabadidőd?</p>
<p>2. A jó élet (<em>the Good Life</em>): itt megjelenik az elköteleződés fontossága, ami egyfajta hajtóerővé válik, hogy jobban teljesítsünk mind a projektekben, mind a társas kapcsolatainkban, amiket vállaltunk. A jelentkező kihívásokra pedig jóval nagyobb figyelmet fordítunk, és egy fajta belső igénnyé válik a problémák megoldása, amikor ki kell szélesíteni a saját határainkat, hogy megoldjuk, ilyenkor a flow állapot elérése könnyű. Minél több a flow-élmény, annál nagyobb a boldogság érzés és az elégedettség.</p>
<p>○ Miket szeretsz csinálni?<br />○ Milyen feladatok okoznak örömet?<br />○ Mennyire szereted a kihívást jelentő feladatokat?</p>
<p>3. A tartalmas élet (<em>the Meaningful Life</em>): már nem csak élvezzük az életet, már nem csak elköteleződünk, hanem egy olyan dolog, cél felé tesszük ezt, ami nagyobb mint mi vagyunk és közben képességeink legjavát nyújtjuk.</p>
<p>○ Mi az, amiről úgy gondolod, hogy egy nagyobb célt képvisel és szívesen dolgoznál azért, hogy elérd? Egyedül vagy másokkal?<br />○ Esetleg milyen vállalatok vannak, amiknek a céljaival tudsz azonosulni?</p>
<div style="max-width: 854px;">
<div style="position: relative; height: 0; padding-bottom: 56.25%;"><iframe src="https://embed.ted.com/talks/martin_seligman_the_new_era_of_positive_psychology" width="425" height="238" style="position: absolute; left: 0; top: 0; width: 100%; height: 100%;" frameborder="0" scrolling="no" allowfullscreen=""></iframe></div>
</div>
<blockquote>
<p><br />A boldogság ebben a világban, amikor eljön, mellékesen jön. Tegyük üldözés tárgyává, és kilátástalan hajszába sodor minket, és soha nem érjük el. Kövessünk valamilyen másik célt, és valószínűleg kiderülhet, megkaptuk a boldogságot úgy, hogy még csak nem is álmodtunk róla.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: right;">Nathaniel Hawthorne</p>
<p><br />Ezek a célok nem csak a magánéletünkben, hanem a munkával töltött időben is megjelennek. Ezért úgy gondolom, hogy ez a hármas felosztás vállalatok számára is hasznosítható - természetesen, amikor vállalatokról van szó, akkor figyelembe kell venni a cég struktúráját, a vállalatirányítás ideológiáit vagy éppen a céges kultúrát:</p>
<p>1. A kellemes élet = kellemes munkakörnyezet kikapcsolódási lehetőségekkel. Céges rendezvények, csapatépítő tréningek, karácsonyi buli, stb.</p>
<p>2. A jó élet = izgalmas, kihívást jelentő feladatok, elfogadó és sokszínű csapatban dolgozva. Nem csak szakmailag, de kulturálisan és emberileg is a legtöbbet tudjuk nyújtani.</p>
<p>3. A tartalmas élet = amikor a cég olyan jövőképet, célokat és értékeket képvisel, amikkel lehet azonosulni, akkor mi is hajlandóak vagyunk egy kicsit jobbá válni, egy kicsit többet tenni és új, innovatív ötletekkel hozzájárulni a cég sikeréhez.</p>
<p>A fenti hármas felosztás például a sokak által kedvelt keresőmotort üzemeltető cégnél, a Google-nél is alkalmazásra került, több más innovatív ötlettel együtt.</p>
<div class="frame">
<p>Viszont nem kell nekünk is a Google-nél dolgozni, hogy több örömet vigyünk be az életünkbe. Itt és most meg tudjuk tenni.</p>
</div>
<p>Mindig várunk valamire, van, aki a fizetésemelésre, van, aki egy új párkapcsolatra, van, aki a koronavírus végére vagy épp <em>Godot</em>-ra, de ha már várunk, akkor miért is ne töltenénk ki ezt az időt olyan dolgokkal, amik itt és most boldoggá tudnak tenni? Ha a boldogságunk másoktól vagy tárgyaktól tesszük függővé, akkor kiadjuk a kezünkből az irányítást. Nem érdemes azt mondogatni, hogy majd egyszer boldog leszek, ha... mert az lehet, hogy soha nem jön el. Határidők nélkül nehéz nyomon követni, hogy mikor jön el a "majd egyszer". Viszont, ha megnézzük, hogy hogyan tudunk többet tenni a boldogságunkért, akkor máris kezünkbe vettük az irányítást az életünk felett.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F09%2F08%2Fboldogsag_kerestetik%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F09%2F08%2Fboldogsag_kerestetik%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F09%2F08%2Fboldogsag_kerestetik%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Boldogság kerestetik"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2020/09/08/boldogsag_kerestetik#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/16194224" border="0" /></a><br /></p>
kultúra
boldogság
dalai_láma
coach
mindfulness
0
2020-12-07 15:29:47
Boldogság kerestetik
Nem érdemes azt mondogatni, hogy majd egyszer boldog leszek, ha... mert az lehet, hogy soha nem jön el.
https://blgblog.blog.hu/media/image/felicita.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/felicita.jpg
https://blgblog.blog.hu/2020/08/28/boldog-e_aki_nem_szenved
Boldog-e az, aki nem szenved?
2020-08-28T10:36:22+02:00
2020-08-28T10:36:22+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/nietbuddhess.jpg" alt="nietbuddhess.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<div class="frame">
<p><em>Mi a boldogság? Hogyan érhető el a boldog élet? Milyen útjai vannak a boldogság keresésének? A BLGBLOG új sorozatában ezeket a kérdéseket feszegetjük barátaimmal és kollégáimmal. Az első posztban <a href="https://elte-hu.academia.edu/%C3%89vaBek%C5%91?fbclid=IwAR22HjcrKh-71f_srfwh0G0ojmoDL6-_ahA7tIijtj6T4sPntfVjb5Rpoj0" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>Bekő Éva PhD-hallgató</strong></a> ír a Buddha és Nietzsche embereszményéről, de szóba kerül Hermann Hesse pusztai farkasa is...</em></p>
</div>
<p>Aki valaha is hallott vagy olvasott a buddhizmusról, tudja, hogy a Buddha tanításának középpontjában az emberi szenvedés problémája, illetve az e problémára nyújtott buddhai megoldási javaslat áll. A Buddha mondanivalójának lényegét a következőképpen összegzi a Buddha első tanítóbeszéde:</p>
<blockquote>
<p>[E]z a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés is szenvedés, az öregség is szenvedés, a betegség is szenvedés, a halál is szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha a kívánság nem teljesül, az is szenvedés; röviden: minden, ami a léthez köt, szenvedés. […]</p>
<p>És ez a szenvedés megszüntetéséhez vezető út nemes igazsága, szerzetesek […]: helyes nézetek, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes viselkedés, helyes életmód, helyes törekvés, helyes gondolkozás, helyes elmélyedés.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: right;"><em>(<a href="http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-56-11-vj" target="_blank" rel="noopener noreferrer">SN 56.11</a>, ford. Vekerdi József)</em></p>
<p>A fennmaradt többi tanítóbeszéd tulajdonképpen e gondolatokat fejti ki részletesebben, és bennük a Buddha gyakorlati útmutatást ad követőinek arról, hogy hogyan juthatnak el szenvedésük teljes és végleges felszámolásához. Így a Buddha tulajdonképpen egy jól körülhatárolt témáról tanít: abból indul ki, hogy létezik a szenvedés tapasztalata, és azzal foglalkozik, hogyan lehet úrrá az ember e tapasztalaton. A Buddha ennélfogva nem vet vizsgálat alá olyan kérdéseket, mint például „<em>mi a boldogság?</em>”, vagy „<em>a szenvedés megszűnése azonos-e a boldogsággal?</em>”, vagy „<em>milyen a legértékesebb emberi élet?</em>”. Ezek a kérdések – legalábbis a fennmaradt szövegek alapján – nem képezik tárgyát a Buddha érdeklődésének, hanem a Buddha pusztán arról beszél, hogy hogyan érhető el a szenvedés teljes megszüntetése. Ezért véleményem szerint azt állíthatjuk: ha valaki számára eleve evidens, hogy az ő saját fő életcélja a szenvedés felszámolása, akkor hasznos lehet számára a Buddha tanítása, hiszen az e cél megvalósításához szándékozik utat mutatni. Viszont ha valaki az előbb említett kérdésekre szeretne választ kapni, annak nincsenek segítségére a Buddha tanai, ugyanis egyáltalán nem magától értetődő, hogy valakinek miért éppen az lenne az életcélja, hogy megszüntesse minden szenvedését – e céllal szemben számos más életcél is megfogalmazható.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/shutterstock-620659340.jpg" alt="shutterstock-620659340.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Így a szenvedés megszüntetésének eszméjét kontrasztba állíthatjuk a következő gondolatokkal, amelyeket <em>Friedrich Nietzsche</em> fejt ki az <em>Im-ígyen szóla Zarathustra</em> című művében. E mű első részében így beszél Zarathustra a „néphez”, vagyis az átlagemberekből álló tömeghez:</p>
<blockquote>
<p>Óh jaj! Eljövend az idő, mikoron az ember már nem szül csillagot. Óh jaj! Eljövend az ideje a legmegvetettebb embernek, a ki már magát sem tudja megvetni.</p>
<p>[…]Ime megmutatom nektek az utolsó embert.</p>
<p>»Mi a szeretet? Mi a teremtés? Mi a vágyakozás? Mi a csillag?« – ezeket kérdi az utolsó ember és hunyorgat. […] Fajtája kipusztíthatatlan, valamint a földi bolháé; az utolsó ember él legtovább.</p>
<p>»Föltaláltuk a boldogságot« – mondják az utolsó emberek és hunyorgatnak. […]Megbetegedni és csalódni: ezt bünnek tartják; nagy vigyázva járnak-kelnek. […]</p>
<p>Még civakodnak, ámde hamarosan kibékülnek – máskülönben a harag elrontja a gyomrot.</p>
<p>Megvagyon apró kedvtelésük nappalra és megvagyon apró kedvtelésük éjjelre: de tiszteletben tartják az egészséget. »Föltaláltuk a boldogságot« – mondják az utolsó emberek és hunyorgatnak.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: right;"><em>”(<a href="https://mek.oszk.hu/01700/01740/01740.htm#2" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Im-ígyen szóla Zarathustra</a>, 1. rész, „Zarathustra előljáró-beszéde” 5., ford. Wildner Ödön)</em></p>
<p><em><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/2564_post_big.jpeg" alt="2564_post_big.jpeg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Friedrich Nietzsche</em></p>
<p><em>Nietzsche</em> e gondolatai szerint tehát a fájdalmat és szenvedést kerülő, és annak kiküszöbölésére törekvő ember az „utolsó” ember, aki a „legméltóbb a megvetésre”. Vele szemben a Zarathustra által hirdetett embereszmény, az „<em>emberfölötti ember</em>” (vagyis az <em>Übermensch</em>) teljesen más karakterű lény: ő nem akarja megszüntetni vagy elkerülni a szenvedést, hanem bátran szembenéz vele, és méltósággal eltűri.</p>
<p>E ponton felvethetjük azt a kérdést, hogy a Buddha tanítása valójában mit takar: azt, hogy egy megvilágosodott ember is tapasztalhat valamilyen értelemben szenvedést akkor, amikor mondjuk fizikai betegsége van, vagy amikor lelki bántódás éri, vagy ő teljesen mentes a szenvedés mindenfajta tapasztalatától? Úgy gondolom, a Buddha inkább az utóbbiról beszél, hiszen a tanítóbeszédei nem arról szólnak, hogy a megvilágosodottak is szenvednek, csak ők másként tekintenek a szenvedésre, mint az átlagember; hanem aki megvilágosodott, egyáltalán nem szenved többé, vagyis mentesül a szenvedés tapasztalatától.</p>
<p><em>Nietzsche</em> szót ejt művében „<em>a halál prédikátorairól</em>”, akikkel kapcsolatban a következő szavakat adja Zarathustra szájába:</p>
<blockquote>
<p>Vannak a halálnak is prédikátorai: s a föld tele van olyanokkal, a kiknek az élettől-elfordulást kell prédikálni. […]Imhol: a sorvadó lelküek; alig születtek s máris a fáradság és lemondás tanait sóvárogják.</p>
<p>Szivesen meghalnának s szeretnék, ha mi ezt az akaratukat helybenhagynók!</p>
<p>Vigyázzunk, nehogy fölébresszük ezeket a holtakat és megsértsük ezeket az eleven koporsókat!</p>
<p>Találkozik velük beteg vagy aggastyán, vagy holttest: rögtön azt mondják »nyilvánvaló lőn az élet hivsága.« Pedig csak az ő hivságuk lőn nyilvánvaló és szemöké, a mely a létnek ezt az egyetlen látványát látja. […]</p>
<p>»Az élet csupa kín« – mondják mások és nem hazudnak: úgy hát tegyetek róla, hogy ti megszünjetek! Tegyetek róla, hogy az élet megszünjék, a mely csupa kín! […]</p>
<p>És ti is, kiknek az élet verejtékes dolog és vad hajsza: nemdenem nagyon életuntak vagytok? Nemdenem nagyon megértetek a halál prédikációjára? […]</p>
<p>Mindenütt hangzik a halál prédikátorainak szózata és a föld tele van olyanokkal, a kiknek halált kell prédikálni.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: right;"><em>(<a href="https://mek.oszk.hu/01700/01740/01740.htm#10" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Im-ígyen szóla Zarathustra</a>, 1. rész, „Zarathustra beszédei”, „A halál prédikátorairól”, ford. Wildner Ödön)</em></p>
<p style="text-align: left;">Bár e szöveg nem nevezi meg konkrétan, hogy Zarathustra kiket tart a „<em>a halál prédikátorai</em>”-nak, mégsem nehéz a fenti idézet alapján a Buddhára asszociálnunk. Zarathustra arra hívja fel a figyelmet: az élet nemcsak szenvedésből áll, viszont „<em>a halál prédikátorai</em>” csakis a szenvedést látják meg az életben. Az a gondolat pedig fel sem merül, hogy a szenvedést meg kellene szüntetni – ugyanis a szenvedés az élet természetes velejárója, vagyis aki valóban él, az elfogadja a szenvedést, és nem akarja felszámolni, mint ahogyan azt a korábban említett, megvetendő „<em>utolsó ember</em>” teszi. Zarathustra egyébként mindegyik beszédét a „<em>csőcselék</em>”-hez címzi, amelyet a megfáradt, a tömegből kiemelkedni nem tudó és nem akaró hétköznapi emberek alkotnak. Zarathustra beszédeiből általában véve az a gondolat rajzolódik ki, hogy az emberfölötti ember alapjában véve különbözik a szóban forgó, kritizált tömegtől – ennek megfelelően Zarathustra a mű végéhez közel az alábbi felszólítást adja követőinek:</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;">Föl a szívetekkel, véreim! Föl, följebb! […]</p>
<p style="text-align: left;">[J]obb, ha boldogságtól vagytok mámorosok, semmint a boldogtalanságtól: jobb esetlenül táncolni, mint bénán járni. […]</p>
<p style="text-align: left;">Tegyetek hát le a sopánkodásról és minden csőcselék-búsongásról! Óh, mennyire szomorúnak látom ma még a csőcselék bohócait is! Ámde ez a »ma« a csőcseléké.</p>
<p style="text-align: left;">Legyetek hasonlatosak a hegyi barlangból kirohanó szélhez: az a maga fütytyére akar táncolni, a tengerek megremegnek és ugrándoznak léptei nyomán.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: right;"><em>(<a href="https://mek.oszk.hu/01700/01740/01740.htm#10" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Im-ígyen szóla Zarathustra</a>, 4. rész, „A fennsőbbrendü emberről” 19–20, ford. Wildner Ödön)</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/in-den-niederungen-des-aktuellen-hermann-hesse-war-ein-1542571.jpg" alt="in-den-niederungen-des-aktuellen-hermann-hesse-war-ein-1542571.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hermann Hesse</em></p>
<p>A Buddha és <em>Nietzsche</em> fenti gondolatai megfelelő apropót szolgáltatnak arra, hogy elgondolkodjunk a következő kérdéseken: kívánatos-e minden szenvedés teljes felszámolása? És ha valaki megszünteti minden szenvedését, boldoggá válik-e? Úgy gondolom, e kérdéseket érdekes megvilágításba helyezi az alábbi idézet, amely a buddhizmus iránt – <em>Nietzschéhez</em> hasonlóan szintén – érdeklődő, Nobel-díjas német írótól, <em>Hermann Hessétől</em> származik. <em>Hesse</em> alább idézett művének főhőse az önmagát „<em>pusztai farkas</em>”-nak nevező, betegségektől gyötört, öregedő, művelt úriember, aki a következőképpen jellemzi naplójában az éppen eltelt napot, vagyis „<em>ezt a tűrhető tucatnapot</em>”:</p>
<blockquote>
<p>Kellemes volt, […] de mindent összevetve nem volt elragadó, ragyogó boldog ünnepnap, csak egy a sok közül, melyeket már jó ideje normálisnak és megszokottnak kellene éreznem; egy elégedetlen öregedő úr mérsékelten kellemes, éppenséggel elviselhető, tűrhető és langyos napjai, különösebb fájdalmak, gondok, komoly bánat és búskomorság nélkül […].</p>
<p>Aki kóstolt más napokat is, gonosz, köszvényrohamosokat vagy a szemgolyó mögött gyökerező fejgörccsel kínzó napokat […], vagy a lélekhalál napjait, a belső űr és kétségbeesés sátáni napjait […], az nagyon is elégedett a maihoz hasonló, szokványos, bamba napokkal […].</p>
<p>Szép, szép az elégedettség, a fájdalomnélküliség, szépek ezek az elviselhető, alamuszi napok, amelyeken nem mer hangoskodni se fájdalom, se öröm, amelyeken minden suttog és lábujjhegyen jár. Csakhogy én sajnos épp ezt az elégedettséget nem tudom sokáig elviselni, hamar meggyűlölöm és megundorodom tőle, és lehetőleg az örömök, de szükség esetén akár a fájdalmak útján is kétségbeesve menekülök más éghajlatra. Ha egy ideig örömök vagy fájdalmak nélkül élek, és az úgynevezett jó napok langyos, poshadt elviselhetetlenségét szívom magamba, gyermeki lelkem szenved és gyötrődik […]. Ilyenkor vad gerjedelmem támad magasztos érzelmekre és szenzációkra, […], vakmerő tettekre vágyom […], vagy kitekerném a nyakát a polgári világrend némely képviselőjének. Mert ezt az elégedettséget, egészséget, kényelmet […], ezt a löttyeteg, hájasodó, középszerű, hétköznapi és átlagos tenyészetet szívből gyűlölöm, utálom és átkozom.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: right;"><em>(Hermann Hesse, A pusztai farkas, ford. Horváth Géza. Budapest: Cartaphilus, 2003, 31–34.)</em></p>
<p>E leírás szerint tehát a pusztai farkast cseppet sem teszik boldoggá a fájdalom- és szenvedésmentes, „langyos”, „bamba” napok, hanem valami másra vágyik: akár az intenzív szenvedést is felvállalja annak érdekében, hogy cserébe megtapasztalja a boldogságot. Vagyis a szenvedés és a boldogság váltakozását többre értékeli, mint a folyamatos szenvedésmentességet – ez az értékrend pedig alapvető ellentétben áll a Buddha gondolatvilágával. A pusztai farkas szavaiból tulajdonképpen az következik: a szenvedésmentesség és a boldogság egyáltalán nem azonos fogalmak, hanem éppen ellenkezőleg, mintha kizárólagos viszonyban állnának egymással.</p>
<p>Mit gondolsz a fenti álláspontokról? Szerinted lehet-e úgy boldog az ember, hogy megszüntette minden szenvedését? A Buddha, vagy a <em>Nietzsche</em> által hirdetett embereszmény áll hozzád közelebb? És egyetértesz-e a pusztai farkassal?</p>
<p>A blogposzt következő részében ezt a témát folytatjuk: abban a nyugati filozófia három fő boldogság-elméletéről lesz szó, és azt a kérdést is megvizsgáljuk, hogy a Buddha eszménye hogyan értelmezhető e három elmélet tükrében.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F08%2F28%2Fboldog-e_aki_nem_szenved%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F08%2F28%2Fboldog-e_aki_nem_szenved%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F08%2F28%2Fboldog-e_aki_nem_szenved%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Boldog-e az, aki nem szenved?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2020/08/28/boldog-e_aki_nem_szenved#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/16179662" border="0" /></a><br /></p>
buddhizmus
irodalom
filozófia
nietzsche
biblioterápia
Buddha
Hermann_Hesse
0
2020-12-12 09:59:49
Boldog-e, aki nem szenved?
Szerinted lehet-e úgy boldog az ember, hogy megszüntette minden szenvedését? Vagy kell hozzá valami más is?
https://blgblog.blog.hu/media/image/nietbuddhess.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/nietbuddhess.jpg
https://blgblog.blog.hu/2020/08/12/ot_filozofiai_gondolat_amely_megvaltoztathatja_az_eleted
Öt filozófiai gondolat, amely megváltoztathatja az életed
2020-08-12T14:18:54+02:00
2020-08-12T14:18:54+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="http://m.blog.hu/bl/blgblog/image/filobiblio.jpg" alt="filobiblio.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Előre bocsátom: szörnyen igazságtalan leszek. Kiragadni öt gondolatot a mintegy 2500 éves filozófiai hagyományból s rájuk aggatni a világmegváltó - de legalábbis az életet megváltoztató - jelzőt csak önkényesen lehet. Ebből az következik, hogy alább egy szörnyen szubjektív listát olvashattok azokról a gondolatokról, amelyek nagy hatást tettek rám és talán másoknak is segítségére lehetnek egy-egy élethelyzetben.</p>
<h2>5. "Egyvalamit tudok biztosan: azt, hogy nem tudok semmit." (Szókratész)</h2>
<p><img src="http://m.blog.hu/bl/blgblog/image/2977440_6de5786fce57021edb3f892f97b9a366_wm.jpg" alt="2977440_6de5786fce57021edb3f892f97b9a366_wm.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jacques Louis David: Szokratész halála (<a href="https://index.hu/tudomany/tortenelem/2012/06/01/felmentettek_szokrateszt/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Index</a>)</em></p>
<p>Nagyjából ezzel kezdődött minden, egy pisze, tömzsi, némileg ápolatlan figurával, aki túl sokat kérdezett. <em>Szókratészt</em> tekintjük a nyugati filozófia atyjának, vagy ahogy <em>Cicero</em> írta róla:</p>
<blockquote>
<p>Lehozta a filozófiát az égből a földre és bevitte a házba.</p>
</blockquote>
<p>Azt muszáj megjegyeznem, hogy ez a zseniális figura szóban tanított, gondolatait és tetteit tanítványa, <em>Platón</em> írta meg. <em>(Néhol zavarba is ejti a kutatókat, hogy mi származik Szókrátésztől és mi Platóntól, de én úgy veszem, hogy a fenti kijelentés valóban elhagyta Szókrátész száját.)</em></p>
<p>A történet szerint Delphoiban egy bölcs öregasszony arra a kérdésre, hogy létezik-e bölcsebb ember Szókrátésznál, nemmel felelt. Mikor <em>Szókrátész</em> erről tudomást szerzett összezavarodott: miért lenne ő a legbölcsebb, mikor oly keveset tud?</p>
<div class="frame">
<p>A filozófia ugyanis nem azt jelenti, hogy valaki bölcs. A filozófia a bölcsesség szeretetét jelenti.</p>
</div>
<p>A bölcsesség <em>Szókrátész</em> számára pedig nem abban állt, hogy egy csomó tényről tud, hanem létezésünk valódi megértését tűzte ki célul.</p>
<p>És hogy ez miben változtatja meg az életünket? Egyrészt szembesülhetünk azzal, hogy a tények ismerete nem minden, a kritikus gondolkodás legalább olyan fontos, sőt... Másrészt pedig jó, ha tudjuk: sosem az a legbölcsebb, aki - azt hiszi, hogy - mindent tud.</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="100%" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/lCQpCEaD7O0?enablejsapi=1" frameborder="0" allowfullscreen="true"></iframe></p>
<h2>4. A többi ember nem rajtunk kívül létezik (Schopenhauer)</h2>
<p><img src="http://m.blog.hu/bl/blgblog/image/arthur-schopenhauer.jpg" alt="arthur-schopenhauer.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Arthur Schopenhauer</em></p>
<p><em>Schopenhauerre</em> hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint a pesszimizmus szószólójára. Ő volt az első nyugati filozófus, aki a keleti szemléletet is felhasználta gondolatrendszeréhez, íróasztalán egyarán helyet kapott <em>Kant</em> és a <em>Buddha</em> szobra. Fő tézise az volt, hogy a lét szenvedés és egy ördögi kör rabjai vagyunk, vágyaink pedig sosem elégülnek ki. Létezésünket áthatja a vak <em>Akarat</em>, amely céltalan, nincs értelme és nem tör semmire. Az ember pedig része ennek a cél nélküli erőnek. És még egy fontos gondolat: a világ, ahogyan mi tapasztaljuk, valójában csak képzet. Ebben a képzetvilágban élünk mindannyian. Ha viszont ez így van, akkor az egyének csak a képzet világában léteznek,</p>
<div class="frame">
<p>valójában azonban mindannyian egy "energiamező" (Akarat) részei vagyunk.</p>
</div>
<p>Ha tehát mást bántunk, az olyan, mintha magunkat bántanánk. Ha valaki mást megölnénk, akkor ugyanazt az "energiamezőt" oltanánk ki, ami minket is átjár.</p>
<p>Ez így összességében azért nem is tűnik annyira pesszimista gondolatnak...</p>
<h2>3. Ugyanannak örök visszatérése (Nietzsche)</h2>
<p><img src="http://m.blog.hu/bl/blgblog/image/2564_post_big.jpeg" alt="2564_post_big.jpeg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Friedrich Nietzsche</em></p>
<p><a href="https://blgblog.blog.hu/2020/06/28/nietzsche_kezdoknek_mirol_is_szol_az_igy_szolott_zarathustra" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Nietzsche </a>egyik legnehezebb gondolata ez, és sajnos nem is adott túl sok fogódzót hozzá a mester. <em>Az örök visszatérés</em> eszméje szerint ami létezik, az vissza fog térni, és ami van, az már önmagának a visszatérése, már megtörtént ezelőtt és meg is fog történni újra, mindig pontosan ugyanúgy. Semmi sem történik, ami ne történt volna már meg számtalanszor, és ami ne történne majd meg újra önmaga pontos megismétlésével. Nincs sem kezdete, sem vége, sem közepe a világ történetének, csak mindig ugyannak az epizódnak a monoton megjelenése újra és újra.</p>
<p>Azért is nehéz ez a gondolat, mert mindez azt jelenti, hogy alapvető újdonságra nincs lehetőség az univerzumban.</p>
<div class="frame">
<p>Már mindenre gondoltak ezelőtt és újra fognak rá gondolni.</p>
</div>
<p>Ha valamely apró részlet is megváltozhatna - ami a felállított kereteken belül elképzelhetetlen -, úgy a „világegész” szűnne meg ugyannak lenni. Egy örökkévalóságba dermedt mozgás van „csupán”.</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="100%" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/zdSeaTPpA-o?enablejsapi=1" frameborder="0" allowfullscreen="true"></iframe></p>
<h2>2. Van szenvedés, de van belőle kiút (A Buddha)</h2>
<p><img src="http://m.blog.hu/bl/blgblog/image/buddhist_ethics_does_not_advocate_for_state_action.jpg" alt="buddhist_ethics_does_not_advocate_for_state_action.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Buddha-szobor</em></p>
<p>Egyetlen keleti szereplője a listánknak a <em>Buddha</em>, akire talán nem csak vallásalapítóként, de filozófusként is tekinthetünk. Alaptanítását a <em>Négy Nemes Igazságban</em> foglalta össze. Eszerint Van szenvedés, a szenvedés oka a vágy, a szenvedés megszüntethető, ehhez pedig vezet egy út, a <em>Nemes Nyolcas Ösvény</em>. A <em>Buddha</em> diagnosztizál és gyógyít. Tanítása szerint</p>
<div class="frame">
<p>a létezésben sosincs tökéletes állapot, valami mindig kibillen, így az szenvedéssel jár (<em>dukkha</em>).</p>
</div>
<p>Ennek az az oka, hogy folyton vágyakozunk, a világot pedig a <em>nemtudás</em> miatt nem úgy látjuk, ahogy az van. Ez a szenvedésekkel teli körforgás azonban megszüntethető, erre pedig kínál is egy utat, amelyben hangsúlyos szerep jut a gyakorlatnak (meditáció) is.</p>
<h2>1. Átlátni a látszaton (Platón)</h2>
<p><img src="http://m.blog.hu/bl/blgblog/image/plato-statue-outside-the-hellenic-academy-520346492-589ceaab3df78c475875af25.jpg" alt="plato-statue-outside-the-hellenic-academy-520346492-589ceaab3df78c475875af25.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Platón</em></p>
<p><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_North_Whitehead" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Alfred North Whitehead</a> elhíresült mondása szerint az egész nyugati filozófia nem más, mint <em>Platónhoz</em> írt lábjegyzet, és hát ha másért nem, már ezért is kijár neki az első hely. Leghíresebb hasonlata a barlanghasonlat. Ebben egy képzeletbeli barlangot ír le, amelyben embereket láncoltak le oly módon, hogy csak a bejárattal szemközti falat tudják nézni. Mögöttük tűz ég, a tűz előtt különböző bábokat mozgatnak. A leláncolt embertek így nem látnak mást, csak a bábok árnyait. Nekik tehát ez lesz a valóság. Ha valamelyikük kiszabadul, először meglátja a tüzet, amely elvakítja, összezavarodik, szép lassan azonban rájön arra, hogy amit eddig látott, az csak egy árnyékvilág. Ezek után ez az ember elhagyja a barlangot, de a világ dolgai megintcsak elkápráztatják. Először itt is csak az árny- és tükörképeket képes meglátni, de ahogy korábban, úgy most is - kis idő elteltével - már képes érzékelni a világot, legvégül egyenesen a Napot. És még egy fontos dolog: aki feljutott, annak vissza is kell mennie, hogy másokon segítsen.</p>
<p>Ez a remek hasonlat jól leírja, hogy</p>
<div class="frame">
<p>amit mi valóságnak hiszünk, az csupán egy lenyomat, egy árnyék.</p>
</div>
<p>Az érzéki világban élünk, de lehetőségünk van kiemelkedni és meglátni az ideák világát, sőt, még a "legfőbb" ideát is, a Napot. Az ideák örök és változatlan valóságok, amelyekből részesednek az anyagi dolgok. Ha pedig mi tudással bírunk az ideákról, akkor kötelességünk, hogy ezt a tudást másoknak is továbbadjuk. A filozófiának és a filozófusnak ez a küldetése...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F08%2F12%2Fot_filozofiai_gondolat_amely_megvaltoztathatja_az_eleted%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F08%2F12%2Fot_filozofiai_gondolat_amely_megvaltoztathatja_az_eleted%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F08%2F12%2Fot_filozofiai_gondolat_amely_megvaltoztathatja_az_eleted%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Öt filozófiai gondolat, amely megváltoztathatja az életed"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2020/08/12/ot_filozofiai_gondolat_amely_megvaltoztathatja_az_eleted#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/16132414" border="0" /></a><br /></p>
buddhizmus
filozófia
meditáció
nietzsche
1
2021-04-13 13:05:20
Öt filozófiai gondolat, amely megváltoztathatja az életed
Előre bocsátom: szörnyen igazságtalan leszek. Szubjektív lista következik azokról a gondolatokról, amelyek hatottak rám.
https://blgblog.blog.hu/media/image/filobiblio.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/filobiblio.jpg
https://blgblog.blog.hu/2020/07/21/amikor_az_oledbe_hullik_egy_eredeti_brody_sandor_kezirat
Amikor az öledbe hullik egy eredeti Bródy Sándor kézirat...
2020-07-21T12:39:49+02:00
2020-07-21T12:39:49+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/brody.jpg" alt="brody.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Egy ismerősöm írt rám nemrég, hogy elhunyt apukája egyik zárt szekrényében egy eredeti <em>Bródy Sándor</em> kéziratot talált. Azt mondta, nem tudja, hogy került oda, soha nem beszélt róla apukája. Kezdetben így kételkedtem is az eredetiségben, de aztán közelebbről is megvizsgálhattam a kéziratot.</p>
<p>A papírlapokon azonnal látszódott, hogy nem mai darabok, s az is rögtön kiderült, hogy a szöveget nem golyóstollal vetették papírra. Sajnos pont a címből hiányzik egy jókora darab, így csak következtetni lehet, hogy mi is akar lenni, mindenesetre a</p>
<blockquote>
<p><em>"Weisz Manczi (Manfréd) [...] a háboruban [sic!]. (Ingyen!)"</em></p>
</blockquote>
<p>eléggé beszédes.</p>
<p>Rögtön a cím után <em>Bródy Sándo</em>r aláírása olvasható. Összehasonlítva a neten megtalálható verziókkal nagy biztonsággal kijelenhető, hogy <em>ez</em> a Bródy <em>az</em> a Bródy. A fellelhető hiteles aláírásokban is kiemelkedő ismertető jegy a nagy "<em>B</em>" betűje, amely hasonlít a 13-as szám leírásához. A kéziratban és a kapcsolt jegyzetekben is ugynezt az aláírást találtam meg, úgyhogy véleményem szerint ez valóban <em>Bródy Sándor</em> aláírása. (Annak nem nagyon látom értelmét, hogy valaki mondjuk hamisítani akarná, úgyhogy ezt a lehetősége elvetettem.)</p>
<p>A teljes kézirat elolvasása némi türelmet és koncentrációt igényel, hiszen mégiscsak egy száz évvel ezelőtti kézírásról van szó, úgyhogy először a hátlapokat vettem szemügyre. Itt pedig különböző megjegyzéseket találtam, melyek a <em>Pallas nyomdára</em>, illetve <em>Az ezüst kecskére</em> utalnak. (Előbbi nyomta Bródy műveit, utóbbi pedig egy regénye volt.)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/a-weiss-manfred-csalad-film-original-97251.jpg" alt="a-weiss-manfred-csalad-film-original-97251.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Weiss Manfréd</em></p>
<p>Kis kutatás után aztán rájöttem, hogy <em>Bródy Sándor</em> újságírói minőségében riportot készített <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Weiss_Manfr%C3%A9d" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Weiss Manfréd</a>dal. Ennek az a különlegessége, hogy a csepeli nagyiparos, konzerv- és lőszergyáros egész életében csak egyszer adott interjút, így a vele foglalkozó írásokban mindig megemlítik az interjút készítő <em>Bródy Sándort, </em>s az általa írt riportot. És hogy ki volt <em>Weiss Manfréd?</em> A növekedés.hu egy cikkében így <a href="https://novekedes.hu/elemzesek/ismerje-meg-weiss-manfredot-a-xx-szazad-leginnovativabb-magyar-vallalkozojat" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ír </a>róla:</p>
<p>"<em>Házában öt évvel korábban volt áram, mint az angol királyi palotában, vállalatai pedig a hazai GDP-bővüléséhez tíz százalékkal járultak hozzá. A magyar ipar >>koronagyémántjának<< tulajdonosa, a csepeli mágnás báró Weiss Manfréd, aki a 19-20. század gazdaságát úgy pörgette fel egyedül, mint azóta senki más. Titka egyszerű: előre kell gondolkodni, és újdonsággal kell megelőzni a konkurenciát.</em>"</p>
<p>Ez pedig egy sokat idézett részlet a riportból:</p>
<blockquote>
<p><em>Én tudom, és mindenki tudja, hogy az én ipartelepem a háború előtt jóval nagyobb szabású volt, mint amilyent a békés idők megköveteltek. Nevezetes szakértők a fejüket csóválták és ki is mondták: erre ugyan nem lesz szükség. Szükség lett és nekem nagy elégtétel az előrelátásom. Muníciónk volt, van és lesz.</em></p>
</blockquote>
<p>Eddig sajnos magát a riportot nem találtam meg nyomtatásban, de nagy a gyanúm arra nézvést, hogy a kézirat ennek a riportnak az eredetije. Ha mégsem, akkor még azt a lehetőséget tudom elképzelni, hogy a témához kapcsolódóan <em>Bródy </em>készített még egy cikket, s annak a kéziratát találta meg az ismerősöm. Ezt az opciót azonban nem tartom túl valószínűnek, ráadásul abból, amit én a szövegből ki tudtam olvasni, inkább arra következtetek, hogy ez az ominózus <em>Weiss Manfréddal</em> készített riport eredetije.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/img_20200720_153710.jpg" alt="img_20200720_153710.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Érdekesség, hogy a "főszöveg" mellett pár kisebb jegyzetet is találtam. Az egyik <em>Kossuth Ferenc</em> (Kossuth Lajos fia) jellemzéséhez készült és így kezdődik:</p>
<blockquote>
<p><em>Milyen szép tiszta volt amikor meghalt.</em></p>
</blockquote>
<p>Ez egyébként egy 1916-os hadi kölcsön aláírási nyilatkozat hátoldalára lett lejegyezve.</p>
<p> A másik jegyzet minden bizonnyal <em>A szerető</em> című drámájához készült. Hogy betoldás-e a darabba, vagy csak pár "elhanyagolható" megjegyzés, azt nem tudom megmondani.</p>
<div class="frame">
<p>Bródy Sándor 1863-ban született Eger városában. Színműveket, regényeket, novellákat írt és újságíróként is dolgozott. Nagy hatással volt többek között <em>Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre</em>. 1924-ben hunyt el Budapesten. Unokája Alexander Brody. </p>
</div>
<p><em>(Persze meglehet, hogy tévedek, de a fentebb leírtakat tartom a legvalószínűbbnek.)</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F07%2F21%2Famikor_az_oledbe_hullik_egy_eredeti_brody_sandor_kezirat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F07%2F21%2Famikor_az_oledbe_hullik_egy_eredeti_brody_sandor_kezirat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F07%2F21%2Famikor_az_oledbe_hullik_egy_eredeti_brody_sandor_kezirat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Amikor az öledbe hullik egy eredeti Bródy Sándor kézirat..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2020/07/21/amikor_az_oledbe_hullik_egy_eredeti_brody_sandor_kezirat#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/16040084" border="0" /></a><br /></p>
kultúra
irodalom
székesfehérvár
irodalomtörténet
Bródy_János
Weiss_Manfréd
Bródy_Sándor
0
2020-12-06 12:47:02
Amikor az öledbe hullik egy eredeti Bródy Sándor kézirat
Egy ismerősöm írt rám nemrég, hogy elhunyt apukája egyik zárt szekrényében egy eredeti Bródy Sándor kéziratot talált...
https://blgblog.blog.hu/media/image/brody.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/brody.jpg
https://blgblog.blog.hu/2020/07/07/mirol_is_szol_kunderatol_a_let_elviselhetetlen_konnyusege
Miről is szól Kunderától A Lét elviselhetetlen könnyűsége?
2020-07-07T12:54:56+02:00
2020-07-07T12:54:56+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/milan-kundera-cseh-allampolgarsag_1.jpg" alt="milan-kundera-cseh-allampolgarsag_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Valamiért nekem ez a regény korábban kimaradt és egy karantén kellett hozzá, hogy pótoljam a hiányosságomat. Viszont jobb később mint soha, mert hát nagyon nem bántam meg, hogy végül a kezembe került annak ellenére, hogy azokat is teljes mértékben meg tudom érteni, akik negatívan nyilatkoznak erről a könyvről. </p>
<p>Egy egyszerű nyelvezettel megírt filozófiai-lélektani alkotásról beszélünk, ahol a regény, s benne a szereplők az irodalom szülöttei. A szerző kibeszél a regényből, röviden filozofálgat s maga is bevallja: szereplői nem élő emberek. A több apróbb filozófiai gondolat mellett a két fő szál <a href="https://blgblog.blog.hu/2020/06/28/nietzsche_kezdoknek_mirol_is_szol_az_igy_szolott_zarathustra" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Nietzsche örök visszatérése</a> és <em>Parmenidész</em> elmélkedése.</p>
<p style="text-align: center;"><iframe class="porthu film snippet" type="text/html" src="https://port.hu/services/embed/movie-57690" scrolling="no" width="526" height="297" frameborder="0"></iframe></p>
<p style="text-align: center;"><em>A könyv alapjn film is készült Daniel Day-Lewis főszereplésével</em></p>
<p>Amikor <em>Kunderánál</em> bölcselkedésről beszélünk, ne az akadémiai filozófiára gondoljunk! Nem filozófiai érvelésekről van szó, sokkal inkább a már említett filozófiai gondolatok szépirodalmi továbbgondolásáról. Így eshet meg, hogy a nietzschei örök visszatérést <em>Kundera</em> az új bolygókon való újraszületéssel és az előző életekre való emlékezéssel gondolja újra, amely nyilvánvalóan szépirodalmi megközelítése ennek a <em>Nietzsche</em> által is szörnyen nehéznek nevezett gondolatnak.</p>
<p><em>Parmenidész</em> gondolatai olyannyira hangsúlyosak, hogy filozófiájának szépirodalmi továbbgondolásából született meg maga a cím is. Bár <em>Parmenidész</em> monista volt, <em>Kundera</em> a dualista kozmológiáját hangsúlyozza, amely a halandók vélekedésének státuszára tarthat igényt. A témával kapcsolatban sokat idézett részlet a szerzőtől, miszerint</p>
<div class="frame">
<p><em>Parmenidész</em> "úgy látta, hogy az egész világ ellentétpárokra van felosztva: fény-sötétség, finomság-durvaság, meleg-hideg, lét-nemlét. Az ellentétpár egyik pólusát pozitívnak tartotta (fény, meleg, finomság, lét), a másikat negatívnak. Az efféle negatív és pozitív pólusra való felosztást gyerekjátéknak vélhetnénk. Egyetlen eset kivételével: melyik a pozitív, a nehéz vagy a könnyű? (...) Csak egy dolog biztos: a nehéz-könnyű ellentét a legtitokzatosabb és legsokértelműbb az összes ellentét közül." Akkor hát mit válasszunk, a nehezet vagy a könnyűt? - teszi fel a kérdést <em>Kundera</em> és <em>Parmenidész</em>...</p>
</div>
<p>A regény főszereplője, Tomás nem képes a monogámiára, ugyanakkor igényli a gyomorkorgásban született Tereza szerelmét. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem <em>se veled, se nélküled</em> kapcsolatról van szó, mint ahogy a harmadik fél, Sabina jelenléte sem szerelmi háromszöget feltételez. <em>Kunderánál</em> minden sokkal árnyaltabb annál, mintsem elsőre gondolnánk, hiszen ahogy Tomás nem tud szabadulni poligám természetétől, úgy áldozza be egész életét Terezának.</p>
<p>Az olvasó számára egészen ismerős motívumok jelenhetnek meg mind Tomás, mind Tereza, mind Sabina életéből, s bár az a adott helyzetben történő reagálások is felettébb emberiek, a befogadó nem tud szabadulni az álomszerű atmoszférától, az <em>álom az álomban</em> valószínűtlen kifinomultságától, a mindennapi életben jelen lévő senki által közvetlenül nem megtapasztalható tartománytól, amely végigkíséri az életet.</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="100%" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/L2z3TdbY-wY?enablejsapi=1" frameborder="0" allowfullscreen="true"></iframe></p>
<p>A lét elviselhetlen könnyűsége azon könyvek közé tartozik, amiket többször kell elolvasni. Nem amiatt, mert érthetetlen lenne, hanem amiatt, hogy néha emlékeztessük magunkat: "csak az a nehéz, ami szükségszerű, csak az értékes, aminek súlya van."</p>
<p><em>(A Kundera életművet az Európa Kiadó gondozza.)</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F07%2F07%2Fmirol_is_szol_kunderatol_a_let_elviselhetetlen_konnyusege%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F07%2F07%2Fmirol_is_szol_kunderatol_a_let_elviselhetetlen_konnyusege%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F07%2F07%2Fmirol_is_szol_kunderatol_a_let_elviselhetetlen_konnyusege%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Miről is szól Kunderától A Lét elviselhetetlen könnyűsége?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2020/07/07/mirol_is_szol_kunderatol_a_let_elviselhetetlen_konnyusege#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/15986616" border="0" /></a><br /></p>
könyv
kultúra
filozófia
Kundera
A_lét_elviselhetetlen_könnyűsége
0
2020-09-08 09:38:48
Miről is szól Kunderától A Lét elviselhetetlen könnyűsége?
Egy filozófiai-lélektani alkotásról beszélünk, ahol a regény, s benne a szereplők az irodalom szülöttei.
https://blgblog.blog.hu/media/image/milan-kundera-cseh-allampolgarsag_1.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/milan-kundera-cseh-allampolgarsag_1.jpg
https://blgblog.blog.hu/2020/06/30/te_olyan_vilagban_elsz_ahol_megmondjak_mit_kell_gondolnod_akkor_ez_nem_a_te_cikked
Szereted, ha megmondják, mit kell gondolnod? Akkor ez nem a te cikked...
2020-06-30T12:21:16+02:00
2020-06-30T12:21:16+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/bibliotherapy1.jpg" alt="bibliotherapy1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><strong>Amikor a karantén alatt elkezdtem <a href="https://www.facebook.com/groups/filobiblio" target="_blank" rel="noopener noreferrer">online <em>filobiblio</em> csoportot</a> szervezni, még magam sem tudtam, mi lesz belőle. Annyi volt csak világos számomra, hogy a filozófia és az irodalom hangsúlyos szerephez jut az életemben, s hogy ezzel talán nem vagyok egyedül. S talán az sem egyedi tapasztalat, hogy a nehéz helyzeteken is túl tudtak lendíteni a könyvek. Kisvártatva aztán bebizonyosodott: valóban nem csak én érzem úgy, hogy van igény ilyen csoportokra. </strong></p>
<p><strong>Az alábbiakban <em>Bekő Éva,</em> az <em>ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskola végzős PhD hallgatója</em> ír arról, hogy kinek ajánlja a filobiblio csoportot. És arról is, hogy kiknek nem...</strong></p>
<p>Képzelj el egy világot, ahol senki nem mondja meg a megkérdőjelezhetetlen, „tuti” válaszokat a kérdéseidre, hanem ahol neked kell feltárnod önmagad előtt, önmagad számára a világ titkait. Ebben a világban nincsenek vezetők, nincsenek feljebbvalók, nincsenek guruk, mesterek vagy különféle szaktekintélyek, és senki nem mondja meg, hogy miről mit kell gondolnod, vagy hogyan kell élned, vagy mi fog történni veled a halálod után és mi az életed értelme.</p>
<div class="frame">
<p>Ebben a világban csak te lehetsz önmagad fénye és ura, mivel nincs semmilyen feletted álló hatalom, amelynek engedelmeskedned kell, és nincs semmilyen meghatározott szabályrendszer vagy elfogadott tradíció, amelybe be kellene illeszkedned.</p>
</div>
<p>Vagyis egyedül csak magadra számíthatsz, nem fogja neked semmilyen külső személy vagy külső erő feltárni önmagad és az univerzum rejtélyeit, amelyeket ki szeretnél fürkészni. Képzeld el ezt a világot – félelmetesnek tűnik, nemde?</p>
<p>Ezért van az, hogy számos ember vallásokat, mestereket, közösségeket, vagy különféle szaktekintélyeket keres ahhoz, hogy válaszokat kapjon a kérdéseire. És arra vár, hogy valaki megmondja neki azt, amit ő maga nem tud felfedni, vagy amivel egyedül nem szeretne szembesülni. Ha jobban megvizsgáljuk a helyzetet, valójában az egész emberiség története arról szól, hogy az ember közösségeket alkot, vezetőket keres, szaktekintélyeket jelöl ki és szabályrendszereken alapuló tradíciókat épít ki. Mindezt azért, hogy ne egyedül kelljen szembesülnie az univerzum titkaival, illetve mert sokkal kényelmesebb, ha egy elfogadott feljebbvalótól hall válaszokat a kérdéseire, mintha ő maga kutatná ki az igazságokat.</p>
<p>Ha te is azt szeretnéd, hogy egy általánosan elfogadott, megkérdőjelezhetetlennek tartott szaktekintély vagy tradíció mondja meg, hogy mit gondolj az életed és a világ nagy kérdéseiről, akkor a<em> Bialkó László Gergő</em> által vezetett <em>filobiblioterápia</em> (illetve a <em>filo</em>- és a <em>biblioterápia</em> bármely egyéb változata) nem neked ajánlott.</p>
<div class="frame">
<p>Ugyanis a <em>filobiblioterápia</em> alapvető jellemzője az, hogy annak keretében önállóan és szabadon kell gondolkodnod, és a csoport szervezője, illetve minden egyéb tagja egyenrangú személy, tehát itt nincsenek feljebbvalók és guruk, hanem mindenki önmagában, önmaga által keresi a válaszokat, még akkor is, ha e folyamat bizonyos csoportos kereteken belül zajlik.</p>
</div>
<p>A filobiblioterápia során tehát senki nem fogja neked megmondani a „tutit”, és senki nem fog tanácsokat osztogatni arról, hogy hogyan kellene élned vagy miről mit kellene gondolnod.</p>
<p>Ezzel szemben a filobiblioterápia arról szól, hogy bizonyos irodalmi vagy filozófiai szövegek vizsgálatán keresztül az egymással egyenrangú egyének (egyéniségek) válaszokat keresnek bizonyos (életfilozófiai vagy bármilyen egyéb típusú) kérdésekre, illetve szabadon megvitatják egymással azokat a kérdéseket és problémákat, amelyek e szövegek olvasása során bennük felmerülnek, és egyenrangú felekként folytatnak eszmecserét egymással.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/13482_lightbox.jpg" alt="13482_lightbox.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>(A filobiblio csoport egyik előzménye)</em></p>
<p>E „terápiának” az a célja, hogy az ember mélyebb önismeretre tegyen szert, és önmagában keresse a problémáinak megoldását ahelyett, hogy valamilyen külső szaktekintélyhez rohanna megoldásért, hiszen egy kívülről kapott megoldási javaslat valószínűleg nem tud olyan módon funkcionálni hosszú távon, mint a saját magunk által feltárt igazságok megélése. Továbbá e „terápia” nemcsak bizonyos belső problémák vagy belső konfliktusok megoldását segítheti elő, hanem emellett lehetőséget ad arra, hogy az ember elgondolkodjon a létezés nagy kérdéseiről, illetve nem utolsósorban lelkiekben gazdagabbá és műveltebbé válhat a foglalkozások során megbeszélt irodalmi vagy filozófiai alkotások elolvasása által.</p>
<p>Így ha szeretsz önállóan és szabadon gondolkodni, és nyitott vagy arra, hogy elolvass és másokkal egyenrangú félként megvitass bizonyos műrészleteket, akkor a <em>Bialkó László Gergő</em> által szervezett <em>filobiblioterápia</em> határozottan neked ajánlott!</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F06%2F30%2Fte_olyan_vilagban_elsz_ahol_megmondjak_mit_kell_gondolnod_akkor_ez_nem_a_te_cikked%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F06%2F30%2Fte_olyan_vilagban_elsz_ahol_megmondjak_mit_kell_gondolnod_akkor_ez_nem_a_te_cikked%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F06%2F30%2Fte_olyan_vilagban_elsz_ahol_megmondjak_mit_kell_gondolnod_akkor_ez_nem_a_te_cikked%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szereted, ha megmondják, mit kell gondolnod? Akkor ez nem a te cikked..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2020/06/30/te_olyan_vilagban_elsz_ahol_megmondjak_mit_kell_gondolnod_akkor_ez_nem_a_te_cikked#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/15974294" border="0" /></a><br /></p>
terápia
kultúra
filozófia
biblioterápia
filoterápia
filobiblioterápia
0
2020-08-28 14:32:37
Te olyan világban élsz, ahol megmondják, mit kell gondolnod?
Egy világ, amelyben nincs semmilyen feletted álló hatalom. A filobibilioterápiában szabadon kell gondolkodnod.
https://blgblog.blog.hu/media/image/bibliotherapy1.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/bibliotherapy1.jpg
https://blgblog.blog.hu/2020/06/28/nietzsche_kezdoknek_mirol_is_szol_az_igy_szolott_zarathustra
Nietzsche kezdőknek: Miről is szól az Így szólott Zarathustra?
2020-06-28T14:40:58+02:00
2020-06-28T14:40:58+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><em><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/2564_post_big.jpeg" alt="2564_post_big.jpeg" class="imgnotext" /></em></p>
<p><em>Nietzsche</em> egyike azon filozófusoknak, akik a popkultúrában is jelen vannak. Mémek születnek róla, műveit dalokban és dalszövegekben is felhasználják, gondolatait sci-fi (például <em>Star Trek: Enterprise</em>) és most már képregényfilmekben (<em>Igazság Ligája -</em> <em>Snyder vágás</em>) is visszahalljuk. De vajon mik ezek és mit is jelentenek valójában? Négy gondolatot veszek górcső alá az <em>Így szólott Zarathustrából</em>.</p>
<h2>Mit értünk azon, hogy Isten halott?</h2>
<p style="text-align: center;"><iframe width="100%" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/kjqg1jUP3-U?enablejsapi=1" frameborder="0" allowfullscreen="true"></iframe></p>
<p>Az<em> Isten halott</em> kijelentéssel Nietzsche diagnosztizál és a keresztény istenbe vetett hit hiteltelenné válását fejezi ki, amely kezdi már beárnyékolni az európai kultúrát. Nietzsche ezzel azt is kijelenti, hogy véget ért egy korszak, amelynek egyenes következménye, hogy valami újnak kell kezdődnie, mégpedig olyan újnak, amely metafizikai szinten is változást hoz.</p>
<h2>Némi átértékelés tehát nem ártana</h2>
<p><br />Ha Isten halott, akkor szükség van az <em>értékek átértékelésére</em>, Nietzsche azonban világossá teszi, hogy nem elég megölni az istent, hogy megtörténjen az átértékelése, sőt azt is látja, milyen veszélyekkel jár, ha az isten helyére az embert helyezik.</p>
<div class="frame">
<p>Márpedig, ha Isten halott, akkor nincs külső erő, amely teremtene, megváltást hozna, vagy gondoskodna az emberről, akinél így tehát már nem létezik magasabb rendű valóság…</p>
</div>
<p>Az ember egyedül maradt. Magának kell irányítania az életét és gondoskodnia kell a világ sorsáról is, ami azt jelenti, hogy az embernek magának kell egy magasabb rendű valósággá válnia. Egy <em>embert felülmúló emberré</em>.</p>
<h2>Mi az Übermensch?</h2>
<p style="text-align: center;"><iframe width="100%" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/zdSeaTPpA-o?enablejsapi=1" frameborder="0" allowfullscreen="true"></iframe></p>
<p>Az <em>Übermensch</em> nietzschei felfogása szemben áll a „<em>felsőbbrendű</em>” ember gondolatával, még akár az is kijelenthető, hogy pontosan ellentéte annak. Az <em>embert felülmúló ember</em>t azért sem lehet ideológiailag felhasználni, mert éppen hogy túl van az ideológiákon. Az <em>embert felülmúló ember</em> az emberileg lehetségesről ad teljes képet és éppen ezért ő a válasz Isten halálára is. Mentes a vallástól, de nem elvesztette azt, hanem visszavette önmagába.</p>
<h2>És végül: mit jelent az, hogy ugyanaz örökké visszatér?</h2>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/uber.jpg" alt="uber.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>(<a href="https://www.youtube.com/watch?v=bxiKqA-u8y4" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Kép forrása)</a></em></p>
<p>Az <em>örök visszatérés</em> eszméje szerint ami létezik, az vissza fog térni, és ami van, az már önmagának a visszatérése, már megtörtént ezelőtt és meg is fog történni újra, mindig pontosan ugyanúgy. Semmi sem történik, ami ne történt volna már meg számtalanszor, és ami ne történne majd meg újra önmaga pontos megismétlésével. Nincs sem kezdete, sem vége, sem közepe a világ történetének, csak mindig ugyannak az epizódnak a monoton megjelenése újra és újra.</p>
<p>Azért is nehéz ez a gondolat, mert mindez azt jelenti, hogy alapvető újdonságra nincs lehetőség az univerzumban.</p>
<div class="frame">
<p>Már mindenre gondoltak ezelőtt és újra fognak rá gondolni.</p>
</div>
<p>Ha valamely apró részlet is megváltozhatna - ami a felállított kereteken belül elképzelhetetlen -, úgy a „világegész” szűnne meg ugyannak lenni. Egy örökkévalóságba dermedt mozgás van „csupán”.</p>
<p><em>Ha bővebben szeretnél olvasni a témáról, íme pár könyv a teljesség igénye nélkül (én is ezeket használtam föl):</em></p>
<p><em>Volker Gerhardt: Friedrich Nietzsche</em><br /><em>Rüdiger Safranski: Nietzsche</em><br /><em>Ex Symposion: Nietzsche különszám</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F06%2F28%2Fnietzsche_kezdoknek_mirol_is_szol_az_igy_szolott_zarathustra%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F06%2F28%2Fnietzsche_kezdoknek_mirol_is_szol_az_igy_szolott_zarathustra%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F06%2F28%2Fnietzsche_kezdoknek_mirol_is_szol_az_igy_szolott_zarathustra%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nietzsche kezdőknek: Miről is szól az Így szólott Zarathustra?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2020/06/28/nietzsche_kezdoknek_mirol_is_szol_az_igy_szolott_zarathustra#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/15972298" border="0" /></a><br /></p>
0
2020-08-12 14:19:36
Nietzsche kezdőknek: Miről szól az Így szólott Zarathustra?
Mi az Übermensch? Mit jelent, hogy Isten halott? Mi az, hogy minden örökké visszatér? Nehéz kérdések, érthető válaszok.
https://blgblog.blog.hu/media/image/2564_post_big.jpeg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/2564_post_big.jpeg
https://blgblog.blog.hu/2020/06/23/lehet-e_terapia_a_filozofia_es_az_irodalom
Lehet-e terápia a filozófia és az irodalom?
2020-06-23T15:05:37+02:00
2020-06-23T15:05:37+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/yalommontazs.jpg" alt="yalommontazs.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A címben feltett kérdésre egy határozott igen lehet a válasz, ha előtte definiáljuk, hogy mit is értünk terápián. A terápia szót ugyanis ma már inkább az orvoslással kapcsolatban emlegetik a legtöbbet, a görög <em>therapeia</em> kifejezés viszont gondoskodást is jelent. Az antik görög világban például filozófia alatt nem csak azt értették, hogy nagy elmék gondolkodtak a világ nagy kérdéseiről, hanem azt is, hogy nagyjából annak megfelelően éltek. (Talán a legjobb példa erre a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sztoikus_filoz%C3%B3fia" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>sztoicizmus</em></a>.)</p>
<div class="frame">
<p>Vagyis a filozófia sokkal inkább egy mindennapi tevékenység is volt, amely segített az életminőség jobbításában.</p>
</div>
<p>Ma a filozófiát sokan úgy képzelik, hogy ez valami nagyon elvont dolog, amiről akadémikusok vitatkoznak. Valóban van egy ilyen nagyon fontos része a filozófiának, ugyanakkor jó ha tudjuk, hogy nem csak ebből áll, hiszen minden ember keresi az értelmet az életében. (Persze ettől még nem lesz mindenki filozófus.)</p>
<p>Nagyjából e gondolatmenet alapján, és a gondoskodást előtérbe helyezve akalultak ki különböző terápiás módszerek, így például a <em>művészetterápia</em>, a <em>filoterápia</em> és a <em>biblioterápia</em>. Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben nem <em>pszichoterápiáról</em> beszélünk, bár kétségtelen, hogy az ilyen bölcsességhez vagy művészetekhet köthető foglalkozások jó kiegészítői lehetnek az orvosi praxisoknak. </p>
<h2>A filozófiai praxis</h2>
<p><br />A filozófia például több módon is tud segíteni. Amellett ugyanis, hogy temészetéből adódóan eléggé jól tud kérdezni, a logikának is otthont ad, aminek eredményeképpen képes új kapukat megnyitni az emberek gondolkodásában. Aztán ott vannak a nagy filozófusok gondolatai, amelyek segíthetnek elhelyezni magunkat a világban, vagy egyszerűen csak leírni a világot, amelyben élünk. Ezeket a módszereket és gondolatokat használja fel a <em>filoterapeuta</em>, hogy segítse páciensét. Bár Magyarországon nem túl elterjedt és nem is túl ismert a <em>filozófiai praxis</em>, elméletben egy létező <a href="http://filoterapia.hu/mi-a-filoterapia/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">tanácsadási szolgáltatásról</a> beszélünk, melyet <a href="https://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakleirasok/!Szakleirasok/index.php/szak/4111/szakleiras" target="_blank" rel="noopener noreferrer">egyetemen tanítanak</a> (már ha indul ilyen szak vagy továbbképzés).</p>
<div class="frame">
<p>A köztudatban talán inkább <a href="https://moly.hu/konyvek/irvin-d-yalom-a-schopenhauer-terapia" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Yalom Schopenhauer-terápia</a> című könyvéből lehet ismert, melynek története egy csoport, egy pszichoterapeuta és egy filozófiai tanácsadó körül forog.</p>
</div>
<h2>Biblioterápia</h2>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/cover.jpg" alt="cover.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Egy kicsit jobb helyzetben van a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Biblioter%C3%A1pia" target="_blank" rel="noopener noreferrer">biblioterápia</a>. Némileg ismertebb is: több helyen tartanak foglalkozásokat és több helyen is tudják képezni magukat a szakemberek. A biblioterápia általában a könyvtárossághoz köthető s magában foglalja azt az egyszerű tevékenységet is, hogy a könyvtáros (terapeuta) releváns olvasnivalót ajánl a "páciens" hangulatához és érdeklődési köréhez mérten. Ez azonban csak egy kis szelete a terápiának, amelynek lényege, hogy a benne résztvevők egy könyv vagy novella alapján beszéljenek saját élményeikről, érzéseikről. </p>
<p>De vajon mi történik, ha ötvözzük e kettőt s csinálunk egy - jobb név híján - <a href="https://www.facebook.com/groups/filobiblio" target="_blank" rel="noopener noreferrer">filobiblioterápiát</a>? Nos, nagyjából az, ami a fentiekből logikusan következik. Az alap egy könyv vagy rövidebb szöveg, ami lehet primer filozófiai irodalom is, de sokkal szerencsésebb, ha irodalmi műről van szó. (Az már csak hab a tortán, ha olyan művet találunk, amely filozófiai gondolatokat is tartalmaz, vagy a filozófia és irodalom határán mozog. Ez elsőre talán macerásnak tűnik, valójában azonban nem egy olyan filozófust ismerünk, akit íróként is számon tartanak [például <em>Nietzsche</em> vagy <em>Sartre</em>], s nem egy író fejteget filozófiai gondolatokat műveiben [<em>Kundera</em>, <em>Dosztojevszkij</em>]).</p>
<p>Van tehát egy szöveg a kezünkben, melyet aztán egy találkozón kibeszélünk.</p>
<div class="frame">
<p>A mű kataliztorként szolgál arra nézvést, hogy beszéljünk élményeinkről, érzéseinkről, saját helyzetünkről a világban, plusz arról, hogy a benne szereplő vagy a hozzá kapcsolódó filozófiai gondolatok segíthetnek-e felülkerekedni mindennapi nehézségeinken.</p>
</div>
<p>Ilyen értelemben tehát nem csak hogy lehet terápia a filozófiából és az irodalomból, de nem lehetetlen ötvözni sem a kettőt. Személyes tapasztalatom alapján pedig a dolog működik. Már vagy öt online alkalmon vagyok túl a <a href="https://www.facebook.com/groups/filobiblio" target="_blank" rel="noopener noreferrer">csoporttommal</a>, s most készülünk az <a href="https://www.facebook.com/events/858535894555595/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">első személyes találkozónkra Budapesten</a>. A tapasztalatok pozitívak, a foglalkozások jobb esetben egyszerre zajlanak értelmi és érzelmi síkon.</p>
<p>És hogy kinek ajánlott? Nagyjából minden kereső és nyitott embernek. Nincs szükség előzetes tudásra, ezek az "ülések" nem egyetemi szemináriumok. Bár az vitathatatlan, hogy az adott téma iránti érdeklődés sokat tud dobni a motiváción...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F06%2F23%2Flehet-e_terapia_a_filozofia_es_az_irodalom%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F06%2F23%2Flehet-e_terapia_a_filozofia_es_az_irodalom%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2020%2F06%2F23%2Flehet-e_terapia_a_filozofia_es_az_irodalom%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Lehet-e terápia a filozófia és az irodalom?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2020/06/23/lehet-e_terapia_a_filozofia_es_az_irodalom#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/15907212" border="0" /></a><br /></p>
terápia
irodalom
filozófia
biblioterápia
filoterápia
filobiblioterápia
0
2020-07-21 20:46:58
Lehet-e terápia a filozófia és az irodalom?
A filozófia az antik görög világban egy mindennapi tevékenység volt, amely segített az életminőség jobbításában.
https://blgblog.blog.hu/media/image/yalommontazs.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/yalommontazs.jpg
https://blgblog.blog.hu/2019/09/05/tenyleg_a_maganbolcsi_lenne_a_jobb_egyaltalan_nem_egyertelmu
Tényleg jobb a magán, mint az állami bölcsi? Egyáltalán nem egyértelmű...
2019-09-05T15:55:41+02:00
2019-09-05T15:55:41+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/banner2-1.jpg" alt="banner2-1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Nem szeretnék ítélkezni, sem politizálni, valamint azt sem gondolom, hogy én mondanám meg a tutit az állami (önkormányzati) és a magánbölcsődék versenyében. Csak a tapasztalataimat szeretném leírni, azt, hogy miként kötöttünk ki egy önkormányzati bölcsődében, miután már a magánszektorban is megfordultunk. És azt, hogy miért ez volt egyik legjobb döntés az életünkben...</p>
<p>Kezdjük azzal, hogy kislányunkat nem akartuk bölcsibe adni, de anyagi okok miatt muszáj volt. Két év után ugye a magasabb összegű GYED megszűnik és csak a GYES jár, annál viszont több kell a családi büdzsébe. A feleségemnek tehát vissza kellett mennie dolgozni, így már kislányunk másfél éves korában elkezdtük a megfelelő bölcsőde keresését. <em>(Hogy milyen helyeken jártunk, és most hol vagyunk, azt nem szeretném elárulni, legyen annyi elég, hogy Székesfehérváron élünk.)</em></p>
<p>A feleségemmel együtt elég jól belelátunk a közoktatásba, így közvetlenül tapasztaljuk meg például szakemberhiányt, vagy éppen a pedagógusok túlterheltségét. Gondoltuk, hasonló lehet a helyzet egy szinttel lejjebb is, az óvodai és bölcsődei szférában. Ezt a gondolatunkat alátámasztani látszik, hogy az önkormányzati honlapokon is folyamatosan keresnek óvónőket, dajkákat, bölcsődei alkalmazottakat. Félve tehát a nagy létszámú csoportoktól és attól, hogy a gondozónő majd nem tud elég figyelmet fordítani a kislányunkra, úgy döntöttünk, magánbölcsődébe visszük a picit. Ki is néztünk rögtön négyet, s kisvártatva mindbe lebeszéltük a bemutatkozó látogatások időpontját.</p>
<h2><span style="background-color: #ffcc00;">Az első sokk</span></h2>
<p></p><div class="sandbox_code"><div style="width:100%;height:0;padding-bottom:135%;position:relative;"><iframe src="https://giphy.com/embed/l4FGr3nzq5u0m02vm" width="100%" height="100%" style="position:absolute" frameborder="0" class="giphy-embed" allowfullscreen=""></iframe></div><p><a href="https://giphy.com/gifs/reactionseditor-cute-baby-l4FGr3nzq5u0m02vm">via GIPHY</a></p></div>Az első magánbölcsit ismerős ajánlotta, így bizakodva mentünk a helyszínre. Mondogattuk is, hogy biztos jó lesz, a többit akár le is mondhatnánk. Bár nekünk annyira nem esett útba, vállaltuk volna a plusz ingázást, ha már rögtön az első jelek nem lettek volna rémisztőek.
<p>A magánbölcsi egy régi, viszonylag kicsi parasztházban üzemelt, egyik melléképületének a tetejét egy vihar levitte. Belül nyirkos és hűvös volt, bár állítólag addigra már levették a fűtést, mire megérkeztünk és - elmondásuk szerint - napközben általában sokkal melegebb van. Nem győztek meg se a szűk folyosók, se a sötét, hűvös szobák, se a kissé megtépázott udvar. És nem győzött meg a vezető sem.</p>
<div class="frame">
<p>Én annál a pontnál szálltam ki a beszélgetésünkből, amikor az a mondat elhagyta a száját, hogy ezeknek a gyerekeknek még tök fölösleges angolt tanulniuk, vagy más foglalkozáson részt venniük, mert kicsik hozzá.</p>
</div>
<p>(És itt most nem arra a vitára gondolok, hogy érdemes-e kicsiként angollal traktálni a gyereket, vagy inkább hagyjuk játszani, egyszerűen csak arra szeretnék rávilágítani, hogy vajon szakszerű-e bárminemű fejlesztéssel kapcsolatos dologról így nyilatkoznia egy olyan - elvileg - szakembernek, aki gyerekekkel foglalkozik?) A feleségem még próbálta tartani a beszélgetést, de hamar megerősítést nyert, hogy a hely gyerekmegőrzőként működik. És akkor azt itt most nem fejteném ki, hogy a kislányom első, és egészen idáig utolsó rossz élménye gyerekkel kapcsolatban itt volt, amikor is egy idősebb fiú durván rákiabált, mire a vezetőnek a szeme sem rebbent. Hát, ez is egy üzenet volt...</p>
<h2><span style="background-color: #ffcc00;">Az elit és a zugbölcsi</span></h2>
<p> </p>
<p><span style="background-color: #ffcc00;"></span>A második látogatásunk egy olyan helyre vezetett, amely árban a háromszorosa egy átlag magánbölcsiének. A helyszín egy kiváló beosztású, újszerű ház volt, tele lég- és víztisztítókkal. Felszereltségben is a legújabb játékok voltak, a padlóról enni lehetett volna. Kicsit túlságosan is nagy rend volt ahhoz képest, hogy napközben itt gyerekek játszanak. Kétségtelenül szívesen tér be az ember (no pláne egy gyerek) egy ilyen helyre, de nekünk ez már túl steril volt. Meg hát túl drága is a jóval 100 000 forint feletti havi térítésdíjával. Nem lett volna rossz, de nem is hullajtottunk érte krokodilkönnyeket.</p>
<p>Az elit után aztán egy kisebb, zugbölcsiben is jártunk, ahol szintén azt éreztük, hogy annyira nem rossz, de igazából nem is ragadt magával a hely. Árban ugyan az átlag alá ment, személyzet viszont gyakorlatilag nem volt, tulajdonképpen egy családi vállalkozáson belül volt megoldva az étkeztetés és a felügyelet. Nem gondoltuk, hogy ez testhezálló lett volna a mi kislányunknak.</p>
<h2><span style="background-color: #ffcc00;">A rossz döntés</span></h2>
<p></p><div class="sandbox_code"><div style="width:100%;height:0;padding-bottom:75%;position:relative;"><iframe src="https://giphy.com/embed/Ki9ZNTNS7aC9q" width="100%" height="100%" style="position:absolute" frameborder="0" class="giphy-embed" allowfullscreen=""></iframe></div><p><a href="https://giphy.com/gifs/Ki9ZNTNS7aC9q">via GIPHY</a></p></div>Aztán rátaláltunk egy olyan magánbölcsire, amellyel kapcsolatban ugyan merültek fel kételyek, a látottak között azonban még mindig ez tűnt a legjobbnak. A hely kellemes volt a vezető pszichológus végzettsége pedig legalább azt sugallta, hogy az alkalmazottak minden bizonnyal tisztában vannak az életkori sajátosságokkal. Nos, nem voltak, de ez a kisebbik gond volt...
<p>Akinek volt már bölcsis a gyermeke, az tudja, hogy a beszoktatás rendkívül nehéz időszak. A pici ilyenkor válik el először hosszabb időre a szüleitől, amely mindenkit megvisel, így azt nem tudni, hogy a mi esetünkben a kezdeti otthoni sírások ennek voltak-e betudhatók, vagy annak, hogy kislányunk eleve nem érezte jól magát a helyen. Lányunkról annyit érdemes tudni, hogy nagyon társaságkedvelő, bizalommal van az emberek felé, akivel csak tud, kapcsolatot teremt. Nyilván még ezek ellenére is az a normális, ha sír az anyja után, de többször is előfordult a beszoktatás alatt, hogy azt vettük észre: nemcsak a magánbölcsiben, de otthon is egyre többet sír, és nem érzi jól magát.</p>
<div class="frame">
<p>Az első sokk aztán akkor ért minket, amikor a feleségem kisírt szemekkel, pisis pelussal és vizes felsővel vette át a lányunkat, miközben a gondozónője a nagyobb gyerekek haját fonta. Ha mindez nem lett volna elég a napra, kiderült, hogy az otthonról hozott lepedőjét és takaróját elkeverték, és valaki mást takartak be vele, míg a mienknek egy polár takaró jutott a nettó 35 fokban. Őszintén szólva, még most is ökölbe szorul a kezem, miközben ezt írom...</p>
</div>
<p>Az eset után azonnal beszéltünk a vezetővel, aki némi közönyösséggel elismerte a hibát, a gondozókat - állítása szerint - leszúrta, és intézkedett arról, hogy egy másik gondozónőhöz kerüljön a picink. A baj azonban addigra már megtörtént, - vélhetően - az elázott felsőnek köszönhetően a kislányunk lebetegedett, és egy hétig nem ment sehova. Mondanom sem kell, hogy erre az időre nem kaptuk vissza se a térítési díjat, se a kajapénzt. Én már ennél az esetnél is lépni akartam, a feleségem azonban úgy mérlegelt, hogy egy bölcsiváltás nagyobb kárral járna, mint a helyzetben maradás. Adtunk hát még egy esélyt, és pár napig nem is nagyon volt gond. Aztán egyik reggel nem találtuk ott időben a gondozónőt, aki 7:30 helyett 7:45-re érkezett csak meg, ami azért is durva, mert a feleségemnek az iskolában 8:00-kor becsengetnek, és hát addigra oda is kellene érnie. Meg különben is: a fél nyolc, az nem háromnegyed nyolc, alsóban megtanítják. </p>
<div class="frame">
<p>A következő sokk azonban csak ezután jött: amikor a késést szóvá tettük a vezetőnek, ő egyszerűen csak úgy reagált, hogy van ilyen, a lányok (vagyis a gondozónők) fáradtak.</p>
</div>
<p>Nem mondom azt, hogy nem emberi dolog a késés, az azonban már egy kicsit felháborító, hogy amikor ezt szóvá teszed, arra gyakorlatilag egy vállrándítás és a kifogáskeresés a reakció. Én egyszerűen nem tudom hova tenni az ilyen mentalitást: egyrészt nem gondol bele az ilyen vezető abba a helyzetbe, hogy itt az történt, hogy az alkalmazottja késése miatt az a szülő késik el a munkából, aki mellesleg szintén gyerekkel foglalkozik, és neki el kell számolnia a szülőkkel, no pláne a munkáltatójával? És akkor inkább védjük azt, aki a mulasztott? Mindezt egyébként úgy, hogy ő nyújt egy szolgáltatást, amiért én nem kevés pénzt fizetek? Ez lenne a normális? Nem tudom, kinél hogy van, de az én szerződésembe az van beleírva, hogy X időpontban kell megjelennem munkára alkalmas állapotban. Vagyis a meghatározott időpontban nekem már készen kell állnom arra a feladatra, amiért én pénzt kapok. Ha pedig "fáradtság" miatt nem tudom ellátni a feladatom, jobb esetben én kérek szabadságot, rosszabb esetben hazaküldenek. És akkor szerencsém van, ha nem végleg... Nem mellesleg itt átlag 25 éves lányokról beszélünk, szóval ezt a fáradtságot nem a munkától <em>enervált burn out</em> szindróma okozhatja...</p>
<h2><span style="background-color: #ffcc00;">A megoldás az állami bölcsi lett</span></h2>
<p> </p><div class="sandbox_code"><div style="width:100%;height:0;padding-bottom:55%;position:relative;"><iframe src="https://giphy.com/embed/S92wTYF3Nwh5k50tXR" width="100%" height="100%" style="position:absolute" frameborder="0" class="giphy-embed" allowfullscreen=""></iframe></div><p><a href="https://giphy.com/gifs/mtvawards-movie-and-tv-awards-mtv-2019-S92wTYF3Nwh5k50tXR">via GIPHY</a></p></div>
<p>Ezután már mindketten azt éreztük, hogy sürgősen lépni kell. Tudtuk, ha maradunk, mindig lesz valami, és őszintén szólva, a fennmaradó pár napban is szorongva vittük ide kislányunkat. Kinéztünk hát egy közeli, önkormányzati bölcsit, amit a védőnénink is ajánlott, és óriási szerencsénkre, mivel egy nappal korábban valaki visszalépett, maradt egy hely. Már az első percben megmutatkozott a profizmus és a gyermekcentrikusság. A szervezés, a napirend, a foglalkozások mind szakmaiságról és szakmai alázatról tanúskodtak, mindamellett, hogy nagyon is emberiek voltak. Az első perctől teljes bizalommal voltam a vezető és a személyzet irányába. A konyha olyan makulátlan volt, mint egy luxusétteremben, hogy a fürdőről már ne is beszéljünk. Amikor eldöntöttük, hogy kislányunkat áthozzuk ide, a magánbölcsi vezetőjének a reakciója az volt, hogy hát nem mindenkinek jön be (<em>az a hely, amit ő üzemeltet</em>), amire nekem már csak gondolatban volt az a reflexióm, hogy "miért, van, akinek bejön, hogy a gondozónő késve érkezik és pisis pelussal, elázott felsővel adja át a gyereket?"</p>
<p>Miután aztán váltottunk, a napirendünk is megváltozott és a reggeli böcsis menet az én reszortom lett. Az első nap a gondozónők arra kértek, hogy mivel a közeg idegen, három napig az érkezés után még maradjak egy órát, és lehetőleg még délutáni alvás előtt vigyük haza a kislányunkat, hogy könnyebb legyen az átállás. Ebből az lett, hogy csupán csak az első napon kellett maradnom, amikor is a picink annyira elfáradt a sok játékban, hogy inkább ledőlt, és ott aludt friss, ropogós ágyneműben.</p>
<div class="frame">
<p>Nos, ez is üzenet volt, mégpedig arról, hogy jó helyre kerültünk.</p>
</div>
<p>Nem tudom, mennyire nyilvánvaló dolgot mondok akkor, amikor azt állítom, hogy sok magánbölcsivel ellentétben a mostani önkormányzati bölcsinkben a profizmus mindenhol jelen van: minden nap van ének, mondókázás és játék, négyszeri kiadós és egészséges étkezés, valamint ölelkezési idő. A gondozónőknek kötelező továbbképzéseken kell részt venniük, az intézmény pedig garantálja az életkori sajátosságoknak megfelelő fejlesztést, erről feljegyzéseket készítenek és tanácsokkal látnak el, ha kéred. Őszintén szólva nekem egy óriási kő esett le a szívemről, hogy megtaláltuk ezt a helyet, ahol végre biztonságban tudhatom a kislányom.</p>
<p><em>(Tisztában vagyok vele, hogy sokaknak lehet homlokegyenesen más a tapasztalata a témával kapcsolatban, és azt is teljesen meg tudom érteni. Ez az írás nem provokáció vagy ítélkezés akar lenni, attól még nem leszünk sem jobb, sem rosszabb szülők, mert más a véleményünk vagy más a tapasztalatunk. Ahogy azt a poszt elején is említettem, nem a tutit akarom megmondani, mert azt én sem tudom. A tanulság talán csak annyi, hogy mindig legyünk nyitottak, és ne ítélkezzünk rögtön. Érdemes mindent elsőkézből megtapasztalni, és nem hallgatni vakon a szóbeszédre.)</em></p>
<p><em>(A főkép illusztráció)</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F09%2F05%2Ftenyleg_a_maganbolcsi_lenne_a_jobb_egyaltalan_nem_egyertelmu%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F09%2F05%2Ftenyleg_a_maganbolcsi_lenne_a_jobb_egyaltalan_nem_egyertelmu%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F09%2F05%2Ftenyleg_a_maganbolcsi_lenne_a_jobb_egyaltalan_nem_egyertelmu%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tényleg jobb a magán, mint az állami bölcsi? Egyáltalán nem egyértelmű..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2019/09/05/tenyleg_a_maganbolcsi_lenne_a_jobb_egyaltalan_nem_egyertelmu#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/15039496" border="0" /></a><br /></p>
vélemény
székesfehérvár
bölcsőde
pedagógia
0
2020-07-08 10:26:34
Tényleg jobb a magán, mint az állami bölcsi? Nem egyértelmű
Nekünk például az egyik legjobb döntés volt az életükben, hogy állami bölcsibe vittük a kislányunkat.
https://blgblog.blog.hu/media/image/banner2-1.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/banner2-1.jpg
https://blgblog.blog.hu/2019/08/24/megvolt_a_10_000-dik_vasarloja_izland_legregebbi_konyvesboltjanak_ami_ott_rettenetesen_nagy_szam
Megvolt a 10 000-dik vásárlója Izland legrégebbi könyvesboltjának, ami ott rettenetesen nagy dolog!
2019-08-24T13:02:44+02:00
2019-08-24T13:02:44+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/dsc_0850.jpg" alt="dsc_0850.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Izland legrégebbi könyvesboltja, stílszerűen csak a <em>The Old Bookstore</em> (vagyis <em>Öreg Könyvesbolt</em>) névre hallgató üzlet egy 180 fő által lakott kis településen található valahol a <em>Westfjords</em>on, vagyis a Nyugati Fjoroknál, mintegy 470 kilométerre a fővárostól, <em>Reykjavík</em>tól. A bolt több generáció óta biztos pontja a helyi közösségnek, 1920 óta működik gyakorlatilag változatlan formában. Ez tehát azt jelenti, hogy majdnem száz év kellett a 10 000-dik vásárlóhoz, ami a mi mércénkkel mérve ugyan bagatell, a 180 lelket számláló kis falucska, <em>Flateyri</em> esetében azonban óriási szám.</p>
<p>A boltot <em>Eyþór Jóvinsson</em> üzemelteti, aki a helyet az apjától örökölte, aki szintén az apjától, vagyis <em>Eyþór</em> nagyapjától vette át az üzletet. Habár a elsődlegesen izlandi irodalommal foglalkoznak, a kínálatukban találhatók angol, német és francia nyelvű könyvek is - írja a <a href="https://grapevine.is/news/2019/08/22/oldest-bookstore-in-iceland-celebrates-10000th-customer/?fbclid=IwAR1KSmkJ4AqBLdFBGuDLAnltUS6ZrAueqximwayWR_KmV7sHfWpFRpN74Xg" target="_blank" rel="noopener noreferrer">The Reykjavík Grapevine</a>.</p>
<p>Az idegen nyelvű irodalom kapóra jöhetett a 10 000-dik vásárlónál, a jubiláló vendégek ugyanis az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek: <em>Anton</em> és <em>Tiffany </em>a<em> meg</em>vásárolt termékek mellé<em> </em>könyveket és virágot kaptak ajándékba.</p>
<p style="text-align: right;"><a href="https://grapevine.is/news/2019/08/22/oldest-bookstore-in-iceland-celebrates-10000th-customer/?fbclid=IwAR1KSmkJ4AqBLdFBGuDLAnltUS6ZrAueqximwayWR_KmV7sHfWpFRpN74Xg" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>(Fotó)</em></a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F08%2F24%2Fmegvolt_a_10_000-dik_vasarloja_izland_legregebbi_konyvesboltjanak_ami_ott_rettenetesen_nagy_szam%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F08%2F24%2Fmegvolt_a_10_000-dik_vasarloja_izland_legregebbi_konyvesboltjanak_ami_ott_rettenetesen_nagy_szam%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F08%2F24%2Fmegvolt_a_10_000-dik_vasarloja_izland_legregebbi_konyvesboltjanak_ami_ott_rettenetesen_nagy_szam%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megvolt a 10 000-dik vásárlója Izland legrégebbi könyvesboltjának, ami ott rettenetesen nagy dolog!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2019/08/24/megvolt_a_10_000-dik_vasarloja_izland_legregebbi_konyvesboltjanak_ami_ott_rettenetesen_nagy_szam#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/15022624" border="0" /></a><br /></p>
könyv
kultúra
könyvek
izland
0
2019-09-09 08:13:44
Megvolt a 10000-dik vásárlója Izland legrégebbi könyvesének
Izland legrégebbi könyvesboltja egy 180 lelket számláló településen működik valahol a Nyugati Fjordoknál.
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/dsc_0850.jpg
https://blgblog.blog.hu/2019/08/23/tenyleg_lehetseges_robotba_reinkarnalodni
A robotok már a nirvánában vannak?
2019-08-23T07:20:00+02:00
2019-08-23T07:20:00+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/13161901_10153635625212616_1994104640122033855_o.jpg" alt="13161901_10153635625212616_1994104640122033855_o.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></p>
<p>Az elmúlt időszakban többször is felmerült egy érdekes témakör a buddhizmus és a robotika kapcsolatáról, egészen konkrétan az, hogy összhangban áll-e a mesterséges intelligencia ezzel a keleti vallással. Mielőtt a mélyére ásnánk ennek a kérdésnek, jegyezzük meg, nem véletlen, hogy előkerült a téma, hiszen a buddhizmus azon kevés vallások egyike, amely egészen jó viszonyt ápol a tudományokkal. A tizennegyedik Dalai Láma például kifejezetten keresi a tudós közösségeket, és nemcsak hogy figyelemmel kíséri a legújabb eredményeket, de sokszor részt is vesz az akadémiai párbeszédekben.</p>
<p>Pár évvel ezelőtt az <em>Index</em> <a href="https://index.hu/tudomany/til/2016/04/03/a_dalai_lama_mesterseges_intelligenciakent_szulethet_ujja/?token=f948fbf8a9a1bdfa2859b566fa97572f" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Ma is tanultam valamit rovata fel is idézte</a> a Dalai Láma* egy olyan <a href="http://www.alamut.com/subj/ideologies/buddhism/and_AI.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">nyilatkozatát</a>, amely szerint nem zárható ki, hogy valaki, akár ő, mesterséges intelligenciaként szülessen újra. Ez az elsőre meghökkentő kijelentés nem egyedülálló. A <em>Qubit</em> nemrég <a href="https://qubit.hu/2019/08/14/ed-robotpappal-terelnek-buddha-utjara-a-fiatalokat-japanban" target="_blank" rel="noopener noreferrer">hívta fel a figyelmet</a> egy érdekes jelenségre, amely szerint egy japán buddhista templomban egy humanoid robotot <em>bódhiszattvaként</em>, vagyis kvázi megvilágosodott lényként kezelnek a szerzetesek. A robot eredetileg "<em>csak</em>" az ő munkájukat volt hivatott segíteni, az ottani buddhisták azonban egészen meglepően nyilatkoznak róla. <em>Tensho Goto</em> buddhista szerzetes az AFP-nek azt mondta:</p>
<blockquote>
<p>Ez a robot sosem fog meghalni, hanem folyamatosan frissíti magát és fejlődik… Az egész buddhizmust megváltoztatja.</p>
</blockquote>
<p>Persze nem egyöntetűen pozitív a robot fogadtatása, ahogy <em>Tensho Goto</em> is mondta, főleg a nyugatiakat zaklatja fel a humanoid, vannak, akik egyenesen szentségtörést kiáltanak, míg a japánoknak egy buddhista robot szinte már természetesnek számít.</p>
<p>Érdemes egy kicsit mélyebben belemenni abba, hogy miért ennyire más egy nyugati és egy japán ember viszonya egy buddhista humanoid robothoz. Ahogy arra <em>Tensho Goto</em> egy nyilatkozatában is utalt, valószínűleg bibliai hatás lehet dologban, amit én úgy tudok értelmezni, hogy a keresztény kultúrkörben a szentség valóban szent dolog, azzal nem illik viccelődni, azzal nem lehet csak úgy játszadozni, főleg nem kell megújítani vagy újragondolni.</p>
<div class="frame">
<p>Vannak fanatikus szekták, amelyek a technika fejlődését egyenesen az ördög művének tartják,</p>
</div>
<p>és azért valljuk be, a nagy egyházak sem arról híresek, hogy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodnának a világ természetes fejlődéséhez. Az vitatéma lehet, hogy ennek van-e bármi értelme vagy sem, az viszont nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a buddhizmus (pont a nyitottsága és asszimilációs képessége miatt) nem ilyen. Eleve más szemüvegen keresztül nézi a létezést, a kozmológiájában pedig megszokott, hogy az emberen és állaton kívül is számos más lény népesíti be a <em>szamszárát</em>, így valóban nem elképzelhetetlen az egyelőre sci-fibe illő mesterséges intelligencia létjogosultságot kapjon.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/7lhzzg5fj8l51zy132s.jpeg" alt="7lhzzg5fj8l51zy132s.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" /><em>Tensho Goto és a bódhiszattva (<a href="https://qubit.hu/2019/08/14/ed-robotpappal-terelnek-buddha-utjara-a-fiatalokat-japanban" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Forrás</a>)</em></p>
<p>A japán kultúrában ráadásul még ezen kívül is hangsúlyos szerepet kap az élettelen dolgok élőként való kezelése. Az országban az erős <em>mahájána</em> buddhizmus mellett jelen van az ősi<em> <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sint%C3%B3" target="_blank" rel="noopener noreferrer">sintó vallás</a></em> is, amely a különböző <em>samanisztikus</em> és <em>animisztikus</em> hiedelmekkel rokon, vagyis úgy tartja: a természetet, így az élettelen dolgokat is szellemek (<em>kamik</em>) lakják. Ilyen szemlélettel tehát könnyen belátható, hogy nem okoz nehézséget egy humanoid robotot lényként kezelni. Az viszont már keményebb dió, amikor egy robotot tudattal ruházunk fel…</p>
<p>A tudatnak rengeteg féle meghatározása létezik a nyugati pszichológiában és filozófiában ugyanúgy, ahol a keleti vallások és szemléletek is elképzelhetetlenek a különböző tudatfogalmak nélkül. A tudat működéséről, milyenségéről és természetéről a mai napig viták zajlanak, abban azonban viszonylag nagy az egyetértés, hogy</p>
<div class="frame">
<p>a mesterséges intelligencia (MI) jelenlegi állapotában nehéz lenne bármilyen tudatot vagy tudatosságot feltételezni.</p>
</div>
<p>Persze érkeznek <a href="https://444.hu/2014/06/08/egy-szamitogep-atment-a-turing-teszten" target="_blank" rel="noopener noreferrer">hírek </a>arról, hogy az utóbbi időben több számítógép (program) is átment a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Turing-teszt" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Turing-teszten</a>, ez azonban koránt sem feltételez egy robot vagy program mögötti tudatot. (Ráadásul, magát a tesztet is érték kritikák.)</p>
<p></p><div class="sandbox_code"><div style="width:100%;height:0;padding-bottom:41%;position:relative;"><iframe src="https://giphy.com/embed/8xBCCASvkZMKA" width="100%" height="100%" style="position:absolute" frameborder="0" class="giphy-embed" allowfullscreen=""></iframe></div><p><a href="https://giphy.com/gifs/the-incredibles-vision-edna-mode-8xBCCASvkZMKA">via GIPHY</a></p></div>
<p>Bármennyire is csábító a humanoid robotok tudattal való felruházása, jelenleg rettenetesen messze vagyunk Vasember <em>Jarvis</em>ától, <em>Vízió</em>jától vagy éppen <em>Ultron</em>jától. A kereskedelmi forgalomban kapható fejlett humanoid robotok is „<em>csak</em>” az emberi utasítás végrehajtására képesek, autonóm módjukhoz nem szükséges mesterséges intelligencia. Ezzel együtt nem lebecsülendő az MI, amely már ma is tud tanulni, fejlődni, alkotni, de egyrészt ezt csak bizonyos korlátokon belül tudja megvalósítani, másrészt pedig a tudat még ezeken túl is egy sokkal komplexebb dolog. Sok buddhista például, amikor a tudatról beszél, nem a fejére, hanem a szívére mutat, jelezve ezzel, hogy a tudat nem csak a gondolatokat és intelligenciát jelenti, hanem érzeteket, érzéseket is. Sőt…</p>
<p>Nem éppen egzakt tehát a tudat meghatározása, azt pedig csak elképzelni tudjuk, hogy milyen lehet egy mesterséges intelligenciával rendelkező humanoid robot tudata. Teljesen emberi nem lehet, hiszen a tudat sem választható el teljesen a fizikai testtől. Akkor kevesebb, vagy több az emberénél? Ha kevesebb, akkor nevezhető-e egyáltalán tudatnak, ha viszont több, mitől több? Nem moralizálna például?</p>
<div class="frame">
<p>Ha egy tudat több az emberinél, és nem moralizál, az azt jelenti, hogy megoldást talált a morális problémákra... </p>
</div>
<p>Amely azért így leírva - lássuk be - még eléggé <em>science fiction</em>.</p>
<p>Buddhista szemmel más érdekes kérdések is felvetődnek a téma kapcsán. Az egész buddhizmus alapfeltevése például, hogy a <em>szamszárában</em> van szenvedés. Ez az igazság minden élőre, minden érző lényre igaz. Vagyis az MI-vel felruházott humanoid robotunk vagy nem lehet érző lény, vagy éreznie kell szenvedést. Ha viszont tudatos élőlényként tekintünk rá, amely nem érez, akkor - buddhista szemmel - elmondható róla, hogy gyakorlatilag a <em>nirvána</em>, vagyis a késztetések nélküli létezés „<em>állapotában</em>” időzik.</p>
<div class="frame">
<p>Vagyis egy feltételezett tudattal felvértezett, de nem érző robot tulajdonképpen megvilágosodott lénynek tekinthető.</p>
</div>
<p>Ami azért elsőnek eléggé furcsának hangzik, a buddhista kozmológia szerint ugyanis nem véletlen, hogy az emberi létforma a legalkalmasabb a megvilágosodás eléréséhez: ezen a szinten nincs se túl sok (szemben az alacsonyabb létsíkokkal), se túl kevés (szemben az isteni szférákkal) szenvedés. Épp annyi van, amennyi ahhoz kell, hogy tudatosuljon bennünk, de legyen erőnk megszabadulni.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/pepper-robot-buddhist-priest-japan-funeral.jpg" alt="pepper-robot-buddhist-priest-japan-funeral.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A másik érdekes kérdés, hogy buddhista szemmel egy mesterséges intelligencia mennyire tudná átérezni és tudatosítani az elmúlást, ami szintén a buddhizmus egyik alappillére. Vagyis ha már ennek az intelligenciának van tudata, sőt, öntudatra is ébredt, félelmet is kellene éreznie önnön halandóságának tudatosítása után. Márpedig azon túl, hogy a félelem érzetét is az érző lényekhez kötjük, problémás belátható időn belüli elmúlásról beszélni egy robot vagy program esetében. Ez az intelligencia ugyanis lementhető, tárolható, magyarán, ha ez a mesterséges létező esetleg még érezne is félelmet, akkor sem kellene komolyan tartania a teljes megsemmisüléstől.</p>
<p>És még ezeken kívül is egy csomó más kérdés felmerül a témával kapcsolatban. Érezhet-e bármi iránt vágyat a mesterséges intelligencia? Ez azért is fontos, mert a buddhizmus szerint a vágy az oka a szenvedésnek, amely ugye a legelső nemes igazság. Aztán felvetődik például az is, hogy hogyan érzékeli egy ilyen intelligencia az idő múlását? Tudja-e mi a múlt, tudja-e mi a jövő? És ami a legfontosabb: tudja-e mi a jelen? És ha igen, akkor ő már teljesen megvalósította a jelenben való létet, vagyis a <em>szatit</em>?</p>
<p>Millió kérdés vetődik fel tehát, de ahogy a Dalai Láma is fogalmazott: a számítógépekkel kapcsolatos kérdéseket csak az idő oldhatja meg.</p>
<p><em>*Nyelvtannácik figyelmébe, direkt<a href="https://www.nyest.hu/hirek/a-rejtelyes-dalai-lama" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> így írom</a>.</em></p>
<p><em>Főkép: A Dalai Láma egy Pepper típusú robottal Japánban 2016-ban. (Forrás: A Dalai Láma Facebook oldala)</em></p>
<div class="sandbox_code"><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fblg101%2Fposts%2F2663803643682543&width=500" width="500" height="491" style="border: none; overflow: hidden;" scrolling="no" frameborder="0" allowtransparency="true" allow="encrypted-media"></iframe></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F08%2F23%2Ftenyleg_lehetseges_robotba_reinkarnalodni%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F08%2F23%2Ftenyleg_lehetseges_robotba_reinkarnalodni%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F08%2F23%2Ftenyleg_lehetseges_robotba_reinkarnalodni%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A robotok már a nirvánában vannak?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2019/08/23/tenyleg_lehetseges_robotba_reinkarnalodni#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/15020042" border="0" /></a><br /></p>
sci-fi
buddhizmus
robotika
mesterséges_intelligencia
dalai_láma
robots
0
2020-07-01 12:29:57
A robotok már a nirvánában vannak?
Egy feltételezett tudattal felvértezett, de nem érző robot tulajdonképpen megvilágosodott lénynek tekinthető?
https://blgblog.blog.hu/media/image/13161901_10153635625212616_1994104640122033855_o.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/13161901_10153635625212616_1994104640122033855_o.jpg
https://blgblog.blog.hu/2019/08/15/mit_rejt_a_moszkvai_metro_a_nuklearis_haboru_utan
Glukhovsky Metrója - Mit rejt a moszkvai metró a nukleáris háború után?
2019-08-15T13:57:02+02:00
2019-08-15T13:57:02+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/17309859_1518266748217680_8419365106375690091_n.jpg" alt="17309859_1518266748217680_8419365106375690091_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Elárulok egy titkot: miközben <em>Dmitry Glukhovsky</em> Metró-trilógiáját olvastam, szabálytalan időközönként, ütemesen vertem a fejem a falba. No, nem azért, mert valamiféle Aha-élményt nyújtott volna a történet, hanem mert a kötet olvasása közben jöttem rá: saját előítéletem foglya voltam akkor, amikor megfogadtam, hogy nem olvasok orosz szép- és szórakoztató irodalmat. Az is lehet, hogy az iskolai kötelezők is szerepet játszottak ebben, de valószínűbb, hogy inkább azok a gyerekkoromból megmaradt halvány emlékfoszlányok dolgoznak bennem ma is, amik az oroszokkal kapcsolatos dolgokat nem éppen pozitív kontextusba tüntetik fel. Akárhogyis van, a lényeg, hogy az utóbbi időben kerültem az orosz irodalmat, és bár hiába olvastam szinte kivétel nélkül jó kritikákat <em>Glukhovsky</em> Metrójáról, tologattam magam előtt, hogy talán majd egyszer sorra kerül... Aztán az élet úgy hozta, hogy sorra került, én pedig a már említett ütemes fejdobolással reagáltam.</p>
<p>A sztori valahol ott kezdődik, hogy 20 évvel vagyunk túl a nukleáris háborún, a túlélők pedig a moszkvai metróban élik mindennapjaikat. Főhősünk már ebben a világba született bele, így számára már ismeretlen fogalom az égbolt, az emeletes ház, a hipermarket és gyakorlatilag minden olyan dolog, ami a mi ismert társadalmunkhoz köthető.</p>
<p>A felszín élhetetlen, a metróállomásokon pedig különböző társadalmi rendszerek alakultak ki. Van, ahol a kommunizmus, máshol éppen a fasizmus tombol. Van állomás, ahol Jehova Tanúi irányítanak, míg máshol vörös forradalmárok döntik anarchiába a felépített rendszert. Majdnem minden állomás megalkotta saját világát.</p>
<p>Az emberek ahogy tudtak, úgy alkalmazkodtak. Gombából főznek teát, a fő élelemforrásuk pedig a disznó- vagy patkányhús - attól függ, melyik állomáson tartózkodnak éppen. Vannak, akik a spirituális megérzéseikkel magyarázzák meg a körülöttük kialakult a világot, megint mások inkább a tudománnyal.</p>
<div class="frame">
<p>Tulajdonképpen nem is annyira más világ ez, mint amiben most is élünk, egyszerűen csak kisebb helyre koncentrálódik minden tudás, érzés, mindaz, ami emberi.</p>
</div>
<p>No és az is, ami nem, az... Merthogy az ember mellett létezik egy ember utáni világ is, tele mutánsokkal, amik első látásra ugyanúgy lehetnek agyhalott zombik, mint egy (új) értelmes faj képviselői...</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/img_20190811_094349.jpg" alt="img_20190811_094349.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vaskos kötet a Metró trilógia, de megéri</em></p>
<p><em>Glukhovsky</em> amellett, hogy roppant olvasmányosan ír, remekül egyensúlyoz a tudomány, a spiritualizmus, az akció és a misztikum között. Bár még csak az első (<em>Metró 2033</em>) kötet végén járok, egy percig sem unatkoztam, és nem is nagyon tudok olyan részt mondani, aminél azt éreztem volna, hogy felesleges vagy nem odaillő. Olyan érzésem sem volt, hogy valahol a háromnegyedénél be kellett volna fejezni a történetet, az egész úgy kerek, ahogy van. Ha nem lenne túl erőltetett, azt mondanám, hogy a sztori beszippantott, mint egyszeri csencsert a metróalagút.</p>
<p>Az külön érdekesség, hogy a <em>Glukhovsky</em> által létrehozott <em>urban fantasy</em>-nak valóságalapja is van, hiszen a moszkvai metróhálózatot valóban úgy építették meg, hogy háború esetén menedékként, vagyis óvóhelyként is lehessen használni. Éppen ezért a kötet elolvasása előtt vagy közben érdemes lopott pillantásokat vetni a moszkvai metró térképére, mert bár enélkül is érthető <em>Glukhovsky</em> <em>disztópiája</em>, ezzel együtt kerekebb képet kapunk a történetről.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/metro_moszkva.png" alt="metro_moszkva.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A Metró trilógiát az <em>Európa Kiadó</em> gondozza, és bár a kötetek külön-külön is megvásárolhatók, létezik <a href="https://europakiado.hu/konyv/metro-a-trilogia" target="_blank" rel="noopener noreferrer">egy vaskos (több mint 1000 oldalas) kiadás</a> is, amely mindhárom részt tartalmazza. Utóbbi megvásárlása ráadásul gazdaságosabb lehet, már ha valóban úgy döntünk, hogy a teljes trilógiát szeretnénk a polcunkon tudni.</p>
<p>A magyar piacon egyébként a legfrissebb, <em>Glukhovsky</em>-hoz kapcsolódó hír, hogy az <em>Európa</em> <a href="https://europakiado.hu/konyv/futu-re-3746" target="_blank" rel="noopener noreferrer">augusztus 22-i céldátummal</a> ismét kiadja <a href="http://www.futu.re/#hu" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Futu.re</a> című könyvét, amely legutóbb 2015-ben jelent meg utoljára.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F08%2F15%2Fmit_rejt_a_moszkvai_metro_a_nuklearis_haboru_utan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F08%2F15%2Fmit_rejt_a_moszkvai_metro_a_nuklearis_haboru_utan%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F08%2F15%2Fmit_rejt_a_moszkvai_metro_a_nuklearis_haboru_utan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Glukhovsky Metrója - Mit rejt a moszkvai metró a nukleáris háború után?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2019/08/15/mit_rejt_a_moszkvai_metro_a_nuklearis_haboru_utan#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/15008876" border="0" /></a><br /></p>
könyv
sci-fi
disztópia
urban_fantasy
Dmitry_Glukhovsky
Metró_2033
Metró_-_A_trilógia
0
2020-06-29 13:01:14
Mit rejt a moszkvai metró a nukleáris háború után?
Miközben Dmitry Glukhovsky Metró-trilógiáját olvastam, szabálytalan időközönként, ütemesen vertem a fejem a falba...
https://blgblog.blog.hu/media/image/17309859_1518266748217680_8419365106375690091_n.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/17309859_1518266748217680_8419365106375690091_n.jpg
https://blgblog.blog.hu/2019/07/26/kik_vagytok_ti_biztos_hogy_nem_ugyanazt_a_konyvet_olvastuk_arato_laszloval
Kik vagytok ti? - Biztos, hogy nem ugyanazt a könyvet olvastuk Arató Lászlóval
2019-07-26T11:57:51+02:00
2019-07-26T11:57:51+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/11082644_633763046758778_2913335313497597767_n.jpg" alt="11082644_633763046758778_2913335313497597767_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Nem tisztem megvédeni <em>Háy János</em>t, de nem is kell. Egyrészt, mert megvédi ő magát (legyünk pontosak: a <a href="https://europakiado.hu/konyv/kik-vagytok-ti-kotelezo-magyar-irodalom-ujraeleszto-konyv/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>Kik vagytok ti?</em></a> című könyvét), másrészt az meg milyen már, hogy 2019-ben egy "<em>főmagyartanártól"</em> kellene megvédeni egy irodalmi alkotást?!</p>
<p>Értem én <a href="https://www.facebook.com/aratolaszlo/posts/2328745040540263" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Arató László érveit</a>, és van olyan meglátása, amivel egyet is értek, vagy legalábbis nem vonom kétségbe, elvégre én csak egy irodalmat szerető ember vagyok, nem magyartanár, olyan mélységig nem ástam bele magam az irodalomtörténetbe, mint tette azt <em>Háy</em> vagy <em>Arató</em>. Érzem én is, hogy <em>Háy</em> néhol erős kijelentései mögött nem mindenhol vannak felépített érvek, vagy hogy irodalomtörténészi szemmel <em>vizslatva</em> néhol talán tévedések is előfordulnak, de ezeket a felhozott megállapításokat mind valami nagyon merev, a saját területét féltő ösztönök táplálják.</p>
<div class="frame">
<p>Ezek az ösztönök pedig ugyanonnan erednek, ahonnan az is, hogy "<em>éssel</em> nem kezdünk mondatot" vagy hogy "nem létezik olyan, hogy <em>deviszont</em>". </p>
</div>
<p style="text-align: center;"><iframe width="100%" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/sB0idGrth18?enablejsapi=1" frameborder="0" allowfullscreen="true"></iframe></p>
<p><em>És</em> akkor ennél a pontnál hangsúlyoznám nagyon - mielőtt még bárkiben is felmerülne -, hogy nem a tudományos tévedéseket szeretném megvédeni, nem amellett állok ki, hogy egy kevésbé megalapozott, de jobban csengő tézist fogadjunk el igazságként, hanem egész egyszerűen arra szeretnék rávilágítani, hogy mennyire fontos is a szellemi szabadság. <em>Háy János</em> <em>Kik vagytok ti?</em> című alkotása ugyanis nem irodalomtörténeti tankönyv (<a href="https://konyves.blog.hu/2019/07/24/hay_janos_a_kik_vagytok_ti_nem_irodalomtortenet_nem_tankonyv" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ahogy ez ezer helyen el lett már mondva</a>), de nyilvánvalóan kiegészítője lehet a mindennapi oktatásnak (ahogy ez ezer helyen el lett már mondva). Innentől kezdve pedig nálam <em>Arató</em> teljes érvelése bukik, olyan, mintha egy hibás <em>premisszából</em> akarna levezetni egy bizonyítást., aminek így az a végeredménye -<a href="https://hvg.hu/kultura/20190723_Hay_Janos_A_szerzo_megregulazasa_egy_ocska_kor_emleket_idezi?s=hk" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> ahogy <em>Háy</em> is megírta</a> -, hogy <em>Arató</em> nem a <em>Kik vagytok ti?</em>-nek ment neki, hanem egy általa elképzelt műnek.</p>
<div class="frame">
<p>Az az érzésem, mintha nem is ugyanazt a könyvet olvastuk volna...</p>
</div>
<p><em>Arató</em> szerint továbbá pedagógiailag is aggályos a könyv, amely nem ad túl jó mintát a gyerekeknek. Ezt a megjegyzését nem tudom másképp értelmezni, mint hogy a diákságot (vagy legalábbis annak azt a részét, aki érdeklődést mutat az irodalom iránt) meg akarja védeni egy kortárs szépíró irodalomtörténetről szóló szépirodalmi kötetétől. Könnyen beláthatjuk, hogy ez egy nem magyartanár szájából is megmosolyogtató, irodalmat oktató emberéből viszont már kicsit rémisztő.</p>
<div class="frame">
<p>A távolból óhatatlanul felsejlik <em>Horger Antal</em> délibábja.</p>
</div>
<p>(Itt most nem térnék ki a magyar oktatás múlt században ragadt maradiságára, az majd egy következő poszt témája lesz.)</p>
<p style="text-align: left;"><iframe width="100%" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/jJXtcRkXwdg?enablejsapi=1" frameborder="0" allowfullscreen="true"></iframe>Igazából nem tudom megérteni, hogy hol csúszhatott félre a dolog, nekem egy percig nem jutott eszembe, hogy a fogyasztókat meg kellene védeni ettől a könyvtől, pedig én is gyerekeket tanítok, és ahogy <em>Arató</em> is évtizedek óta küzd a saját igazáért, úgy én is teljes mellszélességgel támogatom a kreativitást, az új gondolatokat és az innovációt. A magyartanárok világában (nem mindenhol, de sok helyen mégis) ezek a tulajdonságok sajnos még mindig a műelemzések megtanulását jelentik, holott nem attól lesz valaki értő olvasó, no pláne <em>innovatív</em>, hogy felismeri a <em>jambikus</em> verselést. Persze az elemzői és kritikai gondolkodásmódot el kell sajátítani ahhoz, hogy ki tudjunk lépni a gondolkodás kereteiből, de akkor maradunk csak igazán foglyok, ha károsnak tekintjük az új, friss, más megközelítésből érkező nézőpontokat.</p>
<p>A <em>Kik vagytok ti?</em> pedig új és friss és még legádázabb kritikusai szerint is élővé teszi a magyar irodalomtörténet legnagyobb szereplőit.</p>
<div class="frame">
<p>Számomra egy percig nem volt kétséges, hogy benne van <em>Háy János</em>, az ő szemüvegén keresztül látjuk ezeket a szereplőket, ahogy például <em>Karl Jaspers</em> szemüvegén át látjuk a filozófiát is a <em>Bevezetés a filozófiában</em> című művében.</p>
</div>
<p>Mindketten, <em>Háy</em> és <em>Jaspers</em> is belehelyezi magát abba a területbe, amelyben alkot, amely az otthona.</p>
<p style="text-align: left;"><iframe width="100%" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/za9_E2CaJ5s?enablejsapi=1" frameborder="0" allowfullscreen="true"></iframe>A kötet olvasása közben volt, hogy újra gimnazistának éreztem magam, magyarórák jelentek meg a szemem előtt, olyan helyzetek, amik voltak, s a szöveg hatására olyanok is, amilyennek a valóságban lenniük kellett volna. Volt, hogy vitáztam a kötettel, volt, hogy elcsodálkoztam, és sokszor, nagyon sokszor volt olyan érzésem, hogy végre ki lett mondva valami, amiről már akkor tudtam, hogy a magyartanároknak nagyon nem fog tetszeni. </p>
<p>Jómagam egyfajta <em>metairodalomként</em> olvastam a könyvet, és így szerintem minden hibájával együtt nagyon is a helyén van. Még az sem lenne ördögtől való, ha a tankönyvekbe is bekerülne, mint <em>nemtankönyv</em>...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F07%2F26%2Fkik_vagytok_ti_biztos_hogy_nem_ugyanazt_a_konyvet_olvastuk_arato_laszloval%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F07%2F26%2Fkik_vagytok_ti_biztos_hogy_nem_ugyanazt_a_konyvet_olvastuk_arato_laszloval%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F07%2F26%2Fkik_vagytok_ti_biztos_hogy_nem_ugyanazt_a_konyvet_olvastuk_arato_laszloval%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kik vagytok ti? - Biztos, hogy nem ugyanazt a könyvet olvastuk Arató Lászlóval"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2019/07/26/kik_vagytok_ti_biztos_hogy_nem_ugyanazt_a_konyvet_olvastuk_arato_laszloval#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/14981032" border="0" /></a><br /></p>
könyv
irodalom
könyvek
irodalomtörténet
Arató_László
Háy_János
Kik_vagytok_ti?
0
2020-06-23 15:24:18
Kik vagytok ti? - Nem ugyanazt a könyvet olvastuk Aratóval
Én egyfajta metairodalomként olvastam a könyvet, és így minden hibájával együtt nagyon is a helyén van.
https://blgblog.blog.hu/media/image/11082644_633763046758778_2913335313497597767_n.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/11082644_633763046758778_2913335313497597767_n.jpg
https://blgblog.blog.hu/2019/07/19/megeloztuk_indiat_jogaoktatok_szamaban_ot_erdekesseg_amit_nem_tudtal_a_jogarol
Tényleg létezik alkimista jóga? - Öt érdekesség, amit nem tudtál a jógáról
2019-07-19T12:58:20+02:00
2019-07-19T12:58:20+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/yoga_db28729aee4b0b5025db8a065f56ea06.jpeg" alt="yoga_db28729aee4b0b5025db8a065f56ea06.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Néha úgy érzem, hogy ma már annyiféle jóga van, amely mind egészségmegőrzésről, harmóniáról és egyensúlyról beszél, hogy épp a lényeg veszik el. Vannak persze nagyon hiteles jógaoktatók, akiket én is sokra tartok, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlók egy része még ma is valami rózsaszín ezoterikus ködbe csomagolt divatos mozgásformának tartják ezt a rendszert, amelynek van valami homályos, régmúltba vesző magyarázata...</p>
<p>Hogy egy kicsit tisztábban lássunk, összeszedtem öt érdekességet a jógáról</p>
<h2><span style="background-color: #ffcc00;">1. A jóga egy filozófiarendszer, aminek az <em>ászana</em> csak egy gyakorlati módszere</span><br /><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/yoga-feature.jpeg" alt="yoga-feature.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" /></h2>
<p>A jóga eredetileg a hat nagy hindu filozófiai iskola egyike, az egyik úgynevezett <em>darsana</em>. Ez az iskola a mai napig nagyon népszerű Indiában, mondhatni valamilyen formában a szellemi élet szinte minden területén megjelenik. A ma elfogadott feltételezések szerint megvilágosodása előtt maga a <em>Buddha</em> is jógát tanulhatott, erre utal az útkeresése során alkalmazott aszkézis és a filozófiájában tovább élő, jógával kapcsolatos motívumok megjelenése. Az ind szellem minden területén megjelent tehát a jóga-filozófia.</p>
<div class="frame">
<p>Jogos lehet a kérdés, hogy ha ez egy filozófiai rendszer, akkor miért nem úgy hivatkozunk rá, illetve akkor mit csinálunk itt nyugaton jóga címén? </p>
</div>
<p>A válasz, hogy az indiai <em>darsanák</em> és más, keleti gondolatrendszerek azért (is) különböznek a nyugati filozófiától, mert sok esetben miszticizmussal és gyakorlati módszerekkel is vegyülnek. A jóga egyik, de nem egyetlen gyakorlati módszere az <em>ászanák</em> alkalmazása. Ezek az <em>ászanák</em> azok a testhelyzetek, amikkel a nyugat a jógát azonosítja. Sok helyen csak az csapódott le, hogy a jóga egy mozgásrendszer, megspékelve egy kis spiritualizmussal, ami nyilvánvalóan teljesen téves hozzáállás. Jó hír azonban, hogy egyre több jógaiskola fektet egyre nagyobb hangsúlyt a filozófiára is, de valószínűleg így is sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy úgy lássuk a jógát, ahogy az valójában van.</p>
<h2><span style="background-color: #ffcc00;">2. Nem <em>Patandzsali</em> "találta fel" a jógát</span></h2>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/patanjali_statue.jpg" alt="patanjali_statue.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Amikor a jóga eredetéről és "ősiségéről" esik szó, általában <em>Patandzsali</em> neve kerül elő. Ő volt az, aki összegyűjtötte mindazt a tudást, amit ma "klasszikus" jógaként is emlegetnek. Ez a gyűjtés óriási munka volt, így <em>Patandzsali</em> érdemei elvitathatatlanok, személyes hozzájárulása azonban a jóga-filozófiához gyakorlatilag jelentéktelen.</p>
<div class="frame">
<p>A jóga valami egészen ősi dolog, már az ind történelem kezdete előtt is felbukkant és jelen volt az emberek életében.</p>
</div>
<p>Az idők során sokat fejlődött és sokat is változott, de az eredete, kis túlzással misztikus homályba vész. </p>
<h2><span style="background-color: #ffcc00;">3. Különleges képességek érhetők el a jógával</span></h2>
<p> </p>
<p>Az megvan, amikor Sheldon az Agymenőkből jógikról olvasott? Ha nincs, mutatom:</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="100%" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/aQFozIx0RCo?enablejsapi=1" frameborder="0" allowfullscreen="true"></iframe></p>
<p>Azt nem tudom, hogy ilyen valóban létezik-e, de azt igen, hogy a jógik valóban tudnak vizet felszívni a <em><span style="text-decoration: line-through;">hátööizé</span></em> a hátsójukkal. Képesek tehát saját maguk elvégezni egy komplett beöntést, ami ugye azért eléggé fontos része az <em>ájurvédának</em>.</p>
<p>Különleges képességek alatt azonban nem is annyira ezeket a dolgokat értjük - bár kétségtelen, ez a mozzanat sem mindennapi -, hanem azokat az úgynevezett <em>sziddhiket</em>, amelyek megjelenhetnek a jógát gyakorlónál. Az talán viszonylag köztudott, hogy a <em>pránajáma (légzésszabályozás)</em> alkalmazásával olyan mértékig lecsökkenthető a légzés, hogy az <em>azskétát</em> hosszú időre akár élve is el lehet temetni, és talán az is ismerős "mutatvány", ahogy egy fakír rezzenéstelen arccal tűri az átlagember számára elviselhetetlennek tűnő fájdalmakat.</p>
<div class="frame">
<p>A különböző írásos beszámolók szerint azonban léteztek olyan jógik, akik képesek voltak a <em>levitációra</em>, repülésre, sőt, voltak, aki láthatatlanná is tudtak válni. Ezek a képességek a már említett <em>sziddhik</em>.</p>
</div>
<h2><span style="background-color: #ffcc00;">4. Létezik alkimista jóga</span></h2>
<p> </p>
<p>Manapság virágkorukat élik a különböző <em>női-, hot, meg flow</em> jógák, nem csoda, hogy paródiaként megjelent a sörjóga is. Ezeken túllépve viszont érdemesebb lenne egy kicsit a hagyományos irányzatokra is venni egy-egy pillantást. Az ind hagyományon belül rengeteg fajta tradicionális irányzat létezik, ezekről most nem is szólnék, inkább kilépve ebből a világból, a más kultúrákban megjelenő irányzatokat említeném meg. Létezik ugye például <em>buddhista jóga</em> is, népszerű a <em>tantrikus</em> irányzat, van <em>taoista</em> <em>jóga</em>, vagy éppen <em>samanisztikus</em> irányzat is.</p>
<p>Számomra az egyik legérdekesebb azonban az <em>alkimista </em>verzió, ahol a testi halhatatlanság elérésének elixírje és a fémek arannyá változása kap hangsúlyt. Nem mennék most bele a részletekbe, de a későbbiekben elképzelhető, hogy külön blogposztban mutatom be ezt az elsőre okkultnak tűnő irányzatot.</p>
<h2><span style="background-color: #ffcc00;">5. Magyarországon több az egy főre jutó jógaoktatók száma, mint Indiában</span></h2>
<p> <img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/113479430-56a3c1445f9b58b7d0d39a59.jpg" alt="113479430-56a3c1445f9b58b7d0d39a59.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Ez igazából csak feltételezés, vagy kissé ironikus megjegyzés, pontos számadatokkal ugyanis nem rendelkezünk. Ennek az az oka, hogy Magyarországon tulajdonképpen bárki lehet jógaoktató, sajnos nincs végzettséghez vagy valami feltételi rendszerhez kötve ez a tevékenység. Így valószínűleg sokkal többen tartanak jógaórákat, mint amennyien valójában végzett oktatók.</p>
<p>A másik szempont, ami miatt ez az állítás igaz lehet, az az, hogy aki végzett is valamelyik iskolában, az valószínűleg egy tanfolyamon vett részt, ami lehet, hogy precízen kidolgozott, hiteles tananyaggal dolgozik, de mégiscsak egy tanfolyam. Egy ind jógaoktató hagyományosan évekig, sőt, évtizedekig gyakorol, mielőtt tanítana.</p>
<p><em>(És persze amiatt is igaz lehet ez a feltételezés, mert India lakosságszáma összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint Magyarországé. Ráadásul egy olyan egyedülálló szubkontinensről beszélünk, ahol akkora a kulturális kavalkád, hogy az innen, Európából, szinte értelmezhetetlen.)</em></p>
<p>Aki többet szeretne tudni a jóga eredetéről és lényegéről, az kövesse ezt a blogot és/vagy nézze meg az alábbi videót Cser Zolitól, A Tan Kapuja Buddhista Egyház igazgatójától.</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="100%" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/a9oDzBnM9bw?enablejsapi=1" frameborder="0" allowfullscreen="true"></iframe></p>
<p style="text-align: center;">
</p><div class="sandbox_code"><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fblg101%2Fposts%2F2601518486577726&width=500" width="500" height="510" style="border: none; overflow: hidden;" scrolling="no" frameborder="0" allowtransparency="true" allow="encrypted-media"></iframe></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F07%2F19%2Fmegeloztuk_indiat_jogaoktatok_szamaban_ot_erdekesseg_amit_nem_tudtal_a_jogarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F07%2F19%2Fmegeloztuk_indiat_jogaoktatok_szamaban_ot_erdekesseg_amit_nem_tudtal_a_jogarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F07%2F19%2Fmegeloztuk_indiat_jogaoktatok_szamaban_ot_erdekesseg_amit_nem_tudtal_a_jogarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tényleg létezik alkimista jóga? - Öt érdekesség, amit nem tudtál a jógáról"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2019/07/19/megeloztuk_indiat_jogaoktatok_szamaban_ot_erdekesseg_amit_nem_tudtal_a_jogarol#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/14970206" border="0" /></a><br /></p>
buddhizmus
filozófia
meditáció
életmód
jóga
0
2019-09-06 08:23:28
Öt érdekesség, amit nem tudtál a jógáról
Néha úgy érzem, hogy ma már annyiféle jóga van, hogy épp a lényeg veszik el. Összeszedtem hát öt lényeges érdekességet.
https://blgblog.blog.hu/media/image/yoga_db28729aee4b0b5025db8a065f56ea06.jpeg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/yoga_db28729aee4b0b5025db8a065f56ea06.jpeg
https://blgblog.blog.hu/2019/07/16/addigra_mar_nem_elt
Addigra már nem élt
2019-07-16T12:01:15+02:00
2019-07-16T12:01:15+02:00
blgblogger
https://blog.hu/user/1238607
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/1267979.jpg" alt="1267979.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: left;">Jól tudtam, milyen a halál szaga, ismertem régről.</p>
<p>Anya hajnalban keltett. Nem értettem, miért, nincs iskola, ilyenkor sokáig ágyban maradunk. Még ha nem is alszunk, hagyunk időt az ébredezésnek. Szívesen nézem a reggeli árnyékok játékát a szobám falán. De ma nem lehetett nézelődni, kelni kellett. Reggelizni kellett. Mondtam, hogy nem vagyok éhes, de muszáj volt. Anya azt mondta, pár falatot mindenképpen erőltessek le, mert különben kilyukad a gyomrom. Nem tudtam, hogy tud egy gyomor kilyukadni, de rettegtem tőle. Mert ha kilyukad a gyomor, akkor meghalunk. Fájdalmasan. Van, hogy az éhség is fáj, hát még akkor egy lyuk a gyomorban. Biztos szörnyű lehet.</p>
<p>Legyűrtem hát pár falatot. Émelyegtem, majdnem hánytam, de hányni is jobb, mint meghalni - gondoltam. Pedig ekkor még nem is tudtam, milyen az. Meghalni. Egy pillanat csak? Vagy sokáig tart? Fáj? Olyan, mint mikor a víz alatt visszatartom a lélegzetem? De hát, olyan nem lehet, hiszen amikor már nem bírom tovább, feljövök, és levegőt veszek. Amikor meghalunk, már nem jövünk fel.</p>
<p>A Nap sem jött még fel, kint pedig eszeveszett hideg volt. A tél megérkezett, teljes fegyverzetét azonban még nem vetette be, egyelőre csak fagypont körül mozgott a hőmérő higanyszála. Akkor még csak higanyszál volt, a digitalizáció az ajtóban sem kopogtatott. Így ültünk be a hideg kocsiba, apa, anya és én. Azt hiszem, akkor még szerettem apámat. Elmosolyodtam, mikor a visszapillantóból rám nézett. <em>„Megyünk Lajos bácsihoz!”</em> – mondta.</p>
<div class="frame">
<p>Nem szerettem Lajos bácsit. Kövér volt és sörszagú. Állandóan böfögött, s a szakálláról törölgette le a sörhabot. Lajos bácsinak kellett hívni. Nem lehetett Lali, ő Lajos volt. Lajos és kész.</p>
</div>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/4436665.jpg" alt="4436665.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Korán keltünk, az autó pedig elringatott, elaludtam. Mire felkeltem, már világos volt, de nem ez, hanem egy kurjantás ébresztett. <em>„Hozzátok!”</em> – kiáltotta egy ismerős hang. Keresztapám volt az. Rövid ujjú ingben és napszemüvegben. Jól bírja a hideget – gondoltam magamban, miközben kikászálódtam az autóból, ahol apa és anya hagyott, hadd pihenjek nyugodtan még egy kicsit. Szaladtam felé, ő mosolygott rám, kitárta karjait. Megölelt, én is őt, de most annyira nem szerettem, mint máskor. Olyan szaga volt, mint Lajos bácsinak. „<em>Menj, mássz fel a kerítésre!</em>” – mondta nyugodt hangon, és én engedelmeskedtem. Nem tudtam, hogy erre miért volt szükség, de szerettem kerítésre mászni.</p>
<p>Azt hittem, keresztapám játszani küld, de egy pillanattal később meghallottam a visítást. Hátulról jött, a ház mögül. Az ólak felől ekkor feltűnt Lajos bácsi, és még három hozzá hasonló kövér, szakállas ember. Ők négyen, dülöngélve kísértek egy jól megtermett disznót. Keresztapám ekkor egy hosszú konyhakést vett elő, amire a disznó éktelen visításba kezdett és menekülni próbált. Öten eredtek a nyomába, terelgették, utána kapkodtak. Lajos bácsi és a másik szakállas egyszercsak elkapta a két hátsó lábát, míg a két másik kövér férfi lefogta a két mellsőt. Két vékonyabb, sápadt fiú ekkor megragadta a fejét.</p>
<div class="frame">
<p>Befogtam mindkét fülem, az utca halálsikolytól zengett.</p>
</div>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/cc_0210careers_in-the-fog_16x9.jpg" alt="cc_0210careers_in-the-fog_16x9.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Keresztapám odalépett a disznóhoz és egy határozott mozdulattal a kezében lévő konyhakéssel megszúrta az állat torkát. Sötétvörös vér bugyogott ki a szúrás helyéről, azt hittem, ezzel vége. A disznó azonban még nem halt meg, hörgőn visított, hallani lehetett a torkában gyülemlő vért. Lajos bácsiék rákönyököltek, keresztapám pedig még egyet szúrt. Ekkor az állat egész testében megremegett. A lábai még hosszú másodpercekig rángatóztak, majd élettelenül terültek el a földön.</p>
<p>Lemásztam a kerítésről, bementem a házba, ahol nők készülődtek munkához. Kötényt húztak, lábasokat igazgattak. Megcsapott az égett bőr szaga s a pörzsölő tüzet okádó hangja. Az ablakból láttam, hogy időközben megérkezett a plébános is, akinek reverendája a vértócsákkal tarkított földet súrolta. Lajos bácsiék örömmel fogadták, a vállát tapodgatták, majd a szakállas férfiak elöl összekulcsolt kézzel körbeállták a disznót. A plébános motyogni kezdett valamit, mutatóujját az égnek szegezte, majd széttárta karjait és felemelkedett a földről. Csukott szemmel lebegett a disznó fölött, a reverendájának aljáról csöpögött a nemrég felitatott vér. A szakállas férfiak lehajtott fővel várták, míg a plébános újra talajt nem ér, majd felvágták az állat hasát. Kifolytak a belek, a szervek a földre csattantak.</p>
<p>Apám ekkor elővett egy köteg pénzt a farzsebéből, s pár címletet átadott Lajos bácsinak és a keresztapámnak. Majd odalépett a plébánoshoz is, ő azonban elutasította a felé nyújtott zöld bankjegyet. „A szívét akarom” – mondta a szentember. Apám rezzenéstelen arccal eltette a megmaradt pénzt, feltűrte ingujját, majd könyékig belenyomta a kezét a hasánál felnyitott állatba. Kicsit kotorászott, majd kihúzta a disznó szívét. „Még meleg” – mondta, újságpapírba csomagolta, s átadta a plébánosnak. „<em>Dicsértessék</em>!” – intett a szentember, majd a kapun át elhagyta a birtokot.</p>
<div class="frame">
<p>Apám hosszasan bámult utána, majd rám nézett. <em>„Ezt nem mondhatod el senkinek, soha”</em>- mondta. Én bólintottam.</p>
</div>
<p>Anya jelent meg a teraszon. <em>„Menjünk dolgozni”</em> – mondta apámnak. – <em>„Még délelőtt meg akarom tölteni a gyomrát. Nem lesz egyszerű, vágás közben kilyukadt.”</em></p>
<p><em>„Szerencse, hogy addigra már nem élt”</em> – gondoltam magamban.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F07%2F16%2Faddigra_mar_nem_elt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F07%2F16%2Faddigra_mar_nem_elt%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fblgblog.blog.hu%2F2019%2F07%2F16%2Faddigra_mar_nem_elt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Addigra már nem élt"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://blgblog.blog.hu/2019/07/16/addigra_mar_nem_elt#comments"><img class="item_ctp" src="https://blgblog.blog.hu/rss/image/post/id/14948992" border="0" /></a><br /></p>
novella
halál
0
2019-08-23 08:58:27
Addigra már nem élt
Jól tudtam, milyen a halál szaga, ismertem régről.
https://blgblog.blog.hu/media/image/1267979.jpg
BLGBlog
https://blgblog.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/blgblog/image/1267979.jpg