A filozófia az egyetlen olyan "tudományág", amely saját magára, önmaga mibenlétére, ebből kifolyólag akár saját hasznosságára is rákérdez. Azon túl, hogy már az is vita tárgya, hogy mi a filozófia; ki a filozófus és mit jelent az, hogy filozofálni, manapság is élénk diszkussziók szólnak a filozófia hasznáról, vagy pont, hogy hasznosságának megkérdőjelezéséről.

Ennek a párbeszédnek egyik legutóbbi állomása A Tan Kapuja Buddhista Főiskola (TKBF) egy élő bejelentkezése volt, amelyben Karsai Gábor, az intézmény rektora; Schreiner Dénes filozófus, főiskolai tanár és Farkas Attila Márton (FAM) kulturális antropológus (szintén a TKBF tanára) mondta el a véleményét a témával kapcsolatban.

Bár tudom, hogy igazságtalan egy ilyen beszélgetésből gondolatokat kiragadni, hiszen már a téma mélysége is megköveteli a kifejtést, én mégis úgy hiszem, hogy ezeknek a gondolatoknak önmagukban is van érvényessége és mondanivalója. Persze, akit tényleg érdekel a téma, az nézze meg a beszélgetést. Megéri!

• Bizonyos értelembe nem kell, hogy a filozófiának haszna legyen. Tekinthetünk rá úgy is, mint valmire, ami az ember öneszmélésének egyik kiváltságos "helye".
• Van gyakorlati területe, például az etika, a politikafilozófia, a neveléselmélet, hogy csak a legtriviálisabbakat említsük.
  A filozófiai tevékenység maga is bírhat egyfajta gyakorlati vonatkozással. Például megtanít arra, hogy helyes következtetések mentén gondolkodjunk.
• A filozófia nem feltétlenül ad receptet az ember kezébe, hogy hogyan éljen. Arra viszont késztet, hogy te magad tudjál a magad számára "recepteket írni".
• Az igazából nem is jó kérdés, hogy van-e haszna a filozófiának. Rengeteg olyan dolgot csinálunk az életünk során, aminek nincsen haszna. És addig jó, amíg nincsen haszna. S az igazi hasznosság a haszontalanságban mutatkozik meg.
  A következő évtized a filozófia évtizede lesz. Olyan kérdésekkel fogunk ugyanis szembesülni globálisan, amikkel eddig nem néztünk szembe. És nagyon komoly filozófiai kérdések formájában fogunk szembenézni ezekkel a kihívásokkal. Az egyik ilyen nagy kérdés például, hogy az ember mint lény értékes teremtmény-e?
• Ahogy nagy gondolkodókat vagy kultrrális tradíciókat tanulmányozunk, elkezdhet kialakulni egyfajta értés. Hogy kinek is gondoljuk magunkat, vagy hogyan viszonyoljunk a létezéshez s benne magunkhoz.
  A filozófia az önreflexió művészete. Az értéke magában az úton járásban valósul meg.
• A buddhista filozófia és a nyugati filozófiák között a különbség, hogy a nyugati egyfajta megismerésre irányul, míg a buddhista filozófia inkább segédeszköz.
• A buddhista filozófiának van szoterológiája, megváltástana, míg ez a nyugati filozófiák legtöbbjére nem igaz.
• Lehet a filozófiának pszichológiai haszna is, lásd: Yalom: A Schopenhauer-terápia.