Néha úgy érzem, hogy ma már annyiféle jóga van, amely mind egészségmegőrzésről, harmóniáról és egyensúlyról beszél, hogy épp a lényeg veszik el. Vannak persze nagyon hiteles jógaoktatók, akiket én is sokra tartok, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlók egy része még ma is valami rózsaszín ezoterikus ködbe csomagolt divatos mozgásformának tartják ezt a rendszert, amelynek van valami homályos, régmúltba vesző magyarázata...
Hogy egy kicsit tisztábban lássunk, összeszedtem öt érdekességet a jógáról
1. A jóga egy filozófiarendszer, aminek az ászana csak egy gyakorlati módszere
A jóga eredetileg a hat nagy hindu filozófiai iskola egyike, az egyik úgynevezett darsana. Ez az iskola a mai napig nagyon népszerű Indiában, mondhatni valamilyen formában a szellemi élet szinte minden területén megjelenik. A ma elfogadott feltételezések szerint megvilágosodása előtt maga a Buddha is jógát tanulhatott, erre utal az útkeresése során alkalmazott aszkézis és a filozófiájában tovább élő, jógával kapcsolatos motívumok megjelenése. Az ind szellem minden területén megjelent tehát a jóga-filozófia.
Jogos lehet a kérdés, hogy ha ez egy filozófiai rendszer, akkor miért nem úgy hivatkozunk rá, illetve akkor mit csinálunk itt nyugaton jóga címén?
A válasz, hogy az indiai darsanák és más, keleti gondolatrendszerek azért (is) különböznek a nyugati filozófiától, mert sok esetben miszticizmussal és gyakorlati módszerekkel is vegyülnek. A jóga egyik, de nem egyetlen gyakorlati módszere az ászanák alkalmazása. Ezek az ászanák azok a testhelyzetek, amikkel a nyugat a jógát azonosítja. Sok helyen csak az csapódott le, hogy a jóga egy mozgásrendszer, megspékelve egy kis spiritualizmussal, ami nyilvánvalóan teljesen téves hozzáállás. Jó hír azonban, hogy egyre több jógaiskola fektet egyre nagyobb hangsúlyt a filozófiára is, de valószínűleg így is sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy úgy lássuk a jógát, ahogy az valójában van.
2. Nem Patandzsali "találta fel" a jógát
Amikor a jóga eredetéről és "ősiségéről" esik szó, általában Patandzsali neve kerül elő. Ő volt az, aki összegyűjtötte mindazt a tudást, amit ma "klasszikus" jógaként is emlegetnek. Ez a gyűjtés óriási munka volt, így Patandzsali érdemei elvitathatatlanok, személyes hozzájárulása azonban a jóga-filozófiához gyakorlatilag jelentéktelen.
A jóga valami egészen ősi dolog, már az ind történelem kezdete előtt is felbukkant és jelen volt az emberek életében.
Az idők során sokat fejlődött és sokat is változott, de az eredete, kis túlzással misztikus homályba vész.
3. Különleges képességek érhetők el a jógával
Az megvan, amikor Sheldon az Agymenőkből jógikról olvasott? Ha nincs, mutatom:
Azt nem tudom, hogy ilyen valóban létezik-e, de azt igen, hogy a jógik valóban tudnak vizet felszívni a hátööizé a hátsójukkal. Képesek tehát saját maguk elvégezni egy komplett beöntést, ami ugye azért eléggé fontos része az ájurvédának.
Különleges képességek alatt azonban nem is annyira ezeket a dolgokat értjük - bár kétségtelen, ez a mozzanat sem mindennapi -, hanem azokat az úgynevezett sziddhiket, amelyek megjelenhetnek a jógát gyakorlónál. Az talán viszonylag köztudott, hogy a pránajáma (légzésszabályozás) alkalmazásával olyan mértékig lecsökkenthető a légzés, hogy az azskétát hosszú időre akár élve is el lehet temetni, és talán az is ismerős "mutatvány", ahogy egy fakír rezzenéstelen arccal tűri az átlagember számára elviselhetetlennek tűnő fájdalmakat.
A különböző írásos beszámolók szerint azonban léteztek olyan jógik, akik képesek voltak a levitációra, repülésre, sőt, voltak, aki láthatatlanná is tudtak válni. Ezek a képességek a már említett sziddhik.
4. Létezik alkimista jóga
Manapság virágkorukat élik a különböző női-, hot, meg flow jógák, nem csoda, hogy paródiaként megjelent a sörjóga is. Ezeken túllépve viszont érdemesebb lenne egy kicsit a hagyományos irányzatokra is venni egy-egy pillantást. Az ind hagyományon belül rengeteg fajta tradicionális irányzat létezik, ezekről most nem is szólnék, inkább kilépve ebből a világból, a más kultúrákban megjelenő irányzatokat említeném meg. Létezik ugye például buddhista jóga is, népszerű a tantrikus irányzat, van taoista jóga, vagy éppen samanisztikus irányzat is.
Számomra az egyik legérdekesebb azonban az alkimista verzió, ahol a testi halhatatlanság elérésének elixírje és a fémek arannyá változása kap hangsúlyt. Nem mennék most bele a részletekbe, de a későbbiekben elképzelhető, hogy külön blogposztban mutatom be ezt az elsőre okkultnak tűnő irányzatot.
5. Magyarországon több az egy főre jutó jógaoktatók száma, mint Indiában
Ez igazából csak feltételezés, vagy kissé ironikus megjegyzés, pontos számadatokkal ugyanis nem rendelkezünk. Ennek az az oka, hogy Magyarországon tulajdonképpen bárki lehet jógaoktató, sajnos nincs végzettséghez vagy valami feltételi rendszerhez kötve ez a tevékenység. Így valószínűleg sokkal többen tartanak jógaórákat, mint amennyien valójában végzett oktatók.
A másik szempont, ami miatt ez az állítás igaz lehet, az az, hogy aki végzett is valamelyik iskolában, az valószínűleg egy tanfolyamon vett részt, ami lehet, hogy precízen kidolgozott, hiteles tananyaggal dolgozik, de mégiscsak egy tanfolyam. Egy ind jógaoktató hagyományosan évekig, sőt, évtizedekig gyakorol, mielőtt tanítana.
(És persze amiatt is igaz lehet ez a feltételezés, mert India lakosságszáma összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint Magyarországé. Ráadásul egy olyan egyedülálló szubkontinensről beszélünk, ahol akkora a kulturális kavalkád, hogy az innen, Európából, szinte értelmezhetetlen.)
Aki többet szeretne tudni a jóga eredetéről és lényegéről, az kövesse ezt a blogot és/vagy nézze meg az alábbi videót Cser Zolitól, A Tan Kapuja Buddhista Egyház igazgatójától.
